Borospincék a Tabánban?

Ingatlan | Vállalatok
Olyan funkcióra van szüksége a városrésznek, amely felértékeli, a civilek azonban tiltakoznak a tervek ellen

A Szeretem Budapestet Mozgalom huszonkét, a magyar régiókat bemutató borospincét tervezett a Tabánba. A helyet amolyan vigalmi negyedként képzelik el, amely akár turistalátványosság is lehetne. Eközben a helyi civilek szerint a terület a fejlesztéssel elvesztené nyugodt, családias jellegét.
A Szeretem Budapestet (SzeBu) Mozgalom huszonkét borospincét látna szívesen a főváros I. kerületében található Tabán városrészben. A terv megvalósításához Bécs Grinzing negyede szolgál alapul, ahol a budapesti ötletgazda, Bojár Iván András városarculat-tervező tanácsnok szerint vonzó vigalmi helyszín üzemel. Budapest versenyhátrányban van a régió fővárosaival szemben, így az ismét felpezsdülő Tabán akár komoly turistalátványosság is lehetne a most alulhasznosított parkrész helyett.
Egy nagy ívű terv érintené a tabáni park háromhektáros zöldterületét. Bojár szerint a lejtőn a 22 magyar borvidéket bemutató pince mellett lugasokat, kerthelyiségeket kellene kialakítani, amelyek hangulatát szabadtéri programok, koncertek fűszereznék. Az összetett – a Várkertre és egy Dunán átívelő gyalogoshídra is kiterjedő – fejlesztési terv szerint a turistákat a Duna-korzóról egyenesen át lehetne ide vezetni.
„A lényeges elem a változtatás, az új gondolata, nagyon fontos, hogy felértékelődjön a Tabán mint városrész” – véli Jáki Mónika, a városfejlesztéssel és marketinggel foglalkozó REevolutio Kft. vezető tanácsadója. A szakember szerint ahhoz, hogy a Tabán és a várnegyed betölthesse a kor elvárásának megfelelő szerepét, sok szempont, a funkciók megfelelő végiggondolása szükséges. Leginkább azon funkciók megfogalmazása elengedhetetlen, amelyek a térrész élhetővé tételéhez járulnak hozzá, ennek fontos része az aktív és passzív pihenést szolgáló terek tematizálása. Egy-egy tematizált és funkciójában megújított térrész a városrészek szerkezetén belül kiemelt szerepet tölt be, a közösségi élet helyszínéül szolgál.
A borpincék kialakításának gondolata is valószínűsíthetően azon alaptézisből merült fel az ötletgazdában, hogy az egyre fogyó zöldterületek és alulhasznosított térrészek megújításának és értéknövelésének a mai kor egyik legfontosabb törekvésének kell lennie. A Bojár Iván András által javasolt funkció előnye ezen térrész felértékelése, esetlegesen az eddig nem megfelelőképpen kezelt akut területek megújításának generálása, megindítása – ilyen a várlejtő, a Nándorfehérvári kapu, a várkert, a várnegyed. Ezen komplexen kezelt kulturális és szabadidős térrész olyan kitörési pontja lehet a városnak, amely a megindult komplex belvárosi megújítási program (Belváros szíve) budai oldali méltó társa és „ellenpontja” lehet.
„Lényegében mindegy, hogy milyen funkciót rendelünk a területhez, így a megálmodott fejlesztési irány, a borospincék gondolata is hasznos lehet a Tabánnak” – mondta a szakember.
A tervet a kerületi lakosok némileg másként látják. Szerintük az elképzelés átgondolatlan, így tiltakozó aláírások gyűjtésébe kezdtek. A mintegy 2500 aláírást tartalmazó íveket és tíz civilszervezet tiltakozó leveleit át is adták a Főpolgármesteri Hivatal kabinetfőnökének. A kerületi lakosok álláspontja szerint a terv egyáltalán nem számol a jelenlegi nyugodt környezet megtartásával: a környék fokozatosan átalakulna vigalmi negyeddé, és a beözönlő turistáktól, szórakozóktól élhetetlenné válna. A tömeggel, a szabadtéri koncertek okozta zajjal, a keletkező szeméttel és az óhatatlan rendbontásokkal felrúgna mindent, amiért a kerületiek eddig dolgoztak.
Székely Katalin a tiltakozó civilszervezetek és lakosok nevében elmondta, hogy a zöld felületek arányát tekintve Budapest az európai nagyvárosok rangsorának a végén helyezkedik el. A tabáni terv megvalósításával tovább rontana a főváros az említett arányon akkor, amikor minden haladó szellemű nagyvárosban a parkosítás, a zöldterületek arányának növelése, de legalábbis megtartása a cél.
A SzeBu szerint a környék lakóinak nincs mitől félniük: a Tabánnak csak egy kis részét érintené a föld alá kerülő pincék építése, a 174 ezer négyzetméteres parkterület csupán egy százaléka lenne építési terület.

Csökken a vállalatok adóbürokráciája

Régóta vártak már a magyar vállalkozások a becslésalapú előzetes adózás megszüntetésére, ugyanis bonyolult számításoktól szabadulnak meg ezzel.

Kilencmillióan sem leszünk 2035-re

Az egészségügyi és az oktatási kiadások minimális emelkedését és a nyugdíjkiadások erősebb növekedését várja a kormány a jövő évi költségvetés 2070-ig történő kitekintésében.
Világgazdaság Piactér