Havi kétmilliót kérnek a háziorvosi praxisok

elöregedett szakma A négy hazai orvosegyetemen jelenleg mindössze 68-an vannak azok, akik a háziorvosi szakképzést választották. Az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) újraválasztott elnöke, Selmeczi Kamill ezzel érzékeltette a testület kongresszusán, hogy a fiatalok számára nemcsak a nehézsége, de a megélhetési problémák miatt sem vonzó már a háziorvoslás.

Azt, hogy a szakma elöregedett, a praktizáló családorvosok korfája is alátámasztja: eszerint a mintegy négy és félezer szakember csaknem 20 százaléka már túl van a 65. életévén. A háziorvosok átlagéletkora pedig jelenleg 54 év.

Ha nem történik érdemi változás a háziorvosi praxisok finanszírozásában, tartani lehet attól, hogy tíz éven belül veszélybe kerül az orvosi alapellátás – mondta Selmeczi Kamill. Annak érdekében, hogy ez ne történjen meg, a FAKOOSZ a háziorvosi praxisok finanszírozásának évi 25 százalékos emelését szorgalmazza az emberi erőforrások miniszterénél mindaddig, amíg az el nem éri az alapvető jogok biztosa által is optimálisnak tartott, a tényleges költségeket és a piaci viszonyokat is tükröző mértéket. Ez a szövetség számításai szerint praxisonként – egy orvossal és két szakdolgozóval számolva – havonta 2 millió forint. A háziorvosok ezt követően a közalkalmazotti orvosi bérek emelésével megegyező mértékű fizetésemelésre is igényt tartanak.

Balog Zoltán miniszter válaszlevelében konkrétumot nem, csak annyit ígér, hogy „a háziorvosi praxisfinanszírozás további emelés érdekében a kormány számára megfelelő javaslatot készítenek elő, amely túlmutat a finanszírozási kérdéseken, mert az alapellátás szakmai megerősítését is tartalmazza”. A formálódó javaslatban szerepel egyebek között a praxisközösségi modell bevezetésének „tartalmi” lehetősége, ami Selmeczi Kamill olvasatában az orvoshiányt nem szünteti meg, legfeljebb enyhíti azzal, hogy bizonyos kompetenciákat alacsonyabb szintre helyez. Egy másik törekvés, hogy a szűrések számának növelése és a háziorvosok prevenciós munkájának támogatása érdekében úgynevezett egészségfejlesztési irodákat hoznak létre, hosszú távon valóban segítséget jelent, és akár többletforrásokat is hozhatnak számukra. – Ahhoz azonban, hogy legyen, aki még akkor is dolgozik majd, anyagilag is vonzóvá tenni a szakmát, mégpedig most – hangsúlyozta Selmeczi Kamill.