Elsőbbség a nagy értékű beruházásoknak

Ipar | Vállalatok
Az Európai Unió által támogatott nagy beruházások önrészének előteremtése és a fejlesztések levezénylése lesz az egyik fő prioritása a 2004-es évben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak (KVM) - fejtette ki lapunknak adott interjújában Persányi Miklós, a tárca vezetője. A minisztériumban folynak az előkészületek az ökoadó 2004 elejére tervezett bevezetésére, emellett a tárca a termékdíjtörvény módosításáról is egyeztetéseket kezd a társminisztériumokkal és az érintett szakmai szervezetekkel.

>> Többéves készülődés után nyáron Hajdú-Bihar megyében megkezdődött az első olyan nagy hulladékgazdálkodási beruházás kivitelezése, amely részben az EU ISPA-támogatásával valósul meg. Mikor kezdődhet el a többi első körös ISPA-projekt kivitelezése?

– A hónap első felében egyeztettünk az EU budapesti delegációjával a beruházások előkészítéséről. A találkozón az uniós illetékesek a szegedi és a győri szennyvízkezelési projekt kapcsán ellenjegyezték a kivitelezői tendereken győztes cégekkel megkötött megállapodásokat, így az elkövetkező hetekben két újabb beruházás kezdődhet meg. Jó hír, hogy a közbeszerzési eljárásokat és eredményüket a miskolci projekt esetén is jóváhagyta a delegáció, így szeptember végéig várhatóan itt is sor kerül az első kapavágásra. A szolnoki hulladékos beruházás kapcsán a tenderértékelést újra le kell folytatni. Új közbeszerzési eljárásra nem lesz szükség, így optimális esetben októberben itt is alá lehet írni a kivitelezői szerződéseket. A szegedi hulladékgazdálkodási projekt esetében új közbeszerzési eljárást kell indítani. Ezt a tárca decemberig hirdeti ki.

>> A 2000-es ISPA-pályázatok kapcsán a Brüsszel felé vállalt önrész előteremtése az elbírálás óta bekövetkezett építőipari infláció miatt minden esetben gondot okoz. A hajdúsági projekt esetén egyedi megoldást alkalmaztak, s elhangzott, hogy a kormány további három beruházásánál vállal kötelezettséget az önrész előteremtésére. Mi lesz a többi pályázatnál a hazai források biztosításával?

– A problémát észlelve a Nemzeti Programengedélyező Iroda júniusban levelet adott ki arról, hogy a kormány vállalja a többletköltségek előteremtését. Az eredeti számításokhoz képest a költségvetésnek három év alatt összesen 13 milliárd forinttal kell több pénzt fordítani a projektek hazai önrészére. A többletkiadások eddig egy esetben hátráltatták ténylegesen egy fejlesztés sorsát: a szegedi hulladékos beruházás kapcsán az eredeti projektköltségek jelentős túllépése miatt kell újra lefolytatni a tendereztetést.

>> Jövőre lesz elegendő pénz az állami önrész biztosításához?

– A környezetvédelmi tárca 2004-es büdzséjének tervezésekor prioritásként kezeli az uniós finanszírozású projektek hazai önrészének előteremtését, persze ez nem mehet a minisztérium többi feladatának a rovására. A beruházásokhoz szükséges pénz elkülönítésére már elhangzottak ígéretek, igaz, a jövő évi forrásokról csak a költségvetési törvény elfogadását követően lehet majd felelősen nyilatkozni.

>> A 2004-es költségvetés lassan már körvonalazódik. Összesen mekkora támogatást szeretnének kiharcolni?

– Látni kell, hogy a jövő évi büdzsé tervezésekor szinte minden területen alapelvként alkalmazzák az állami beruházások és kiadások visszafogását. A jelenlegi állás szerint a környezetvédelmi tárca 2004-ben nominálértéken várhatóan az ideinek megfelelő összeget kap a költségvetésből. Ezt a pozíciót csak úgy sikerült megtartani, hogy ide kerül az a 8 milliárd forint is, amelyet a Vásárhelyi-terv beindítására különítenek el. Ha úgy tetszik, a környezetvédelem többi területére ennyivel kevesebb állami pénz jut. Ezzel szemben a KVM kezelésébe kerülő összes forrás nagysága nőni fog, mivel az ISPA-beruházások miatt az unió 2004-től az eddiginél jóval nagyobb összegeket folyósít Magyarországnak. Ezzel a tárca mozgástere összesen 20-25 milliárd forinttal nőhet, igaz, a többletpénz felhasználásának módja kötött.

>> Az idén mekkora összeget tudtak pályázat útján szétosztani a kac- és více-keretből?

– A kac-pályázatok keretében augusztus végéig összesen 2729 kérelem érkezett a tárcához, együttesen 3 milliárd forintos támogatási igénnyel. Emellett az idén még további pályázati lehetőségek is vannak, mivel a szabadon felhasználható éves támogatási keret 4,5 milliárd forint. A teljes kac-keret mintegy 28 milliárd forint, ám az előző évek kötelezettségvállalásai miatt a tényleges mozgástér jóval kisebb. A více-keret kapcsán eddig 174 vízügyi pályázat érkezett az önkormányzatoktól. Ezek támogatási igénye 8,8 milliárd forint volt, ám az odaítélhető keret csak 1,8 milliárdnyi volt. A forráshiány azért alakult ki, mert a více bevétele a vízkészletjárulékból származik, ám az aszály miatt a mezőgazdaságban április közepe óta ezt nem kell fizetni. A paksi atomerőmű egyik blokkjának leállása további mintegy félmilliárd forintos bevételkieséshez vezetett.

>> Segíthet-e a környezetvédelem forráshiányosságán az ökoadó bevezetése? Milyen meglévő és új elemekből állna ez, s mikortól vezetnék be?

– Az ökoadó a talaj-, a levegő- és a vízterhelési díjból, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál (GKM) tervezett energiaadóból állna. Az új adónemet 2004-től, fokozatosan tervezzük bevezetni. Jövőre várhatóan a levegő- és a vízterhelési díj, valamint az energiaadó fog megjelenni, s ezeket is több lépcsőben emelnék a kívánatos értékre. Hozzá kell tenni, hogy az ökoadó célja nemcsak a környezetvédelem forráshiányának a csökkentése, hanem önmagában is egy fontos új szabályozóeszköz, amely segítheti a zöld célok elérését. Számos gazdálkodót késztethet környezetkárosító tevékenysége visszafogására, ha nála jelenik meg szennyező tevékenységének költsége. Ez a kiadás most is jelentkezik, csak nem az egyes vállalkozók, hanem a társadalom fizeti meg az árat.

>> Nem tart attól, hogy az ökoadó további terhet jelent a vállalkozói szféra számára?

– A környezetvédelmi tárca tervei szerint ez egy olyan új adónem bevezetését jelentené, amelyet az egyéb adók és járulékok, elsősorban a foglalkoztatás kapcsán jelentkező terhek csökkentése ellensúlyozna, így összességében nem növelné, hanem csökkentené a vállalkozói szféra terheit.

>> Ez nem csak a KVM-en fog múlni.

– Nem, de a tárca folyamatosan szorgalmazza, hogy az ökoadó bevezetésével párhuzamosan jelentősen rendezzék át a többi adónem struktúráját, elsősorban a foglalkoztatási terhek csökkentése irányába elmozdulva. Az ökoadó egyébként sem lesz meghatározó tétel az egyes adónemek között. A GKM illetékességébe tartozó energiaadót nem számítva 2004-ben legkevesebb 10-12, legfeljebb 25-30 milliárd forint adóbevétel származhat ebből, a bevezetés pontos ütemezésétől függően.

>> Megvan a szükséges kormányzati támogatás az ökoadó bevezetésére?

– A kabinet támogatásáról biztosította az elképzelést, s egy a költségvetési irányelvekről szóló döntés már számol is az ökoadó bevezetésével. Jelenleg persze még folynak azok a szakmai egyeztetések, amelyek eredményeképpen véglegesülhet, hogy az egyes díjakat pontosan mikortól, milyen formában vetik majd ki.

>> Segítheti a tárcát tervei megvalósításában, hogy a gazdasági kabinet tagja lett?

– Ha az ország a fenntartható fejlődés elvei szerint akar építkezni, akkor nem különíthetők el a környezetvédelem és a gazdaság ügyei, s a gazdasági kabinet alkalmas fórum arra, hogy a zöldérdekeket minden fontosabb gazdasági döntésnél meg lehessen jeleníteni. Másrészt a KVM-en belül is ki kell alakítani ennek a megfelelő struktúráját. Augusztus elején egy közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkárságot hoztam létre, amelynek az ökoadó mellett az egyéb gazdasági szabályozók kialakításával és a költségvetési tervezéssel foglalkozik. Emellett szeptemberben létrejön a Nemzetközi Fejlesztések Igazgatósága. Ez a tárca önálló szerveként az uniós támogatással megvalósuló projektek szervezésével, és ezek finanszírozási kérdéseinek koordinálásával foglalkozik majd. A szervezet létrehozása azért indokolt, mert a növekvő uniós zöldtámogatások felhasználása a magyar oldalon is egyre nagyobb feladat, amelyet hosszabb távon csak a jelenleginél nagyobb szakmai apparátussal lehet ellátni.

>> Júliusban az MGYOSZ egy több ágazat észrevételeit tartalmazó javaslatcsomagot juttatott el a KVM-nek a termékdíjas szabályozással kapcsolatban. Az egyik legfontosabb kifogás a termékdíj alóli mentesség korlátozása, amely 2004-től azokat a cégeket is a díj egy részének megfizetésére kötelezné, amelyek teljesítik hasznosítási kötelezettségeiket. Marad ez a szabályozás, vagy szélesebb mentességet tesznek lehetővé?

– Úgy gondolom, hogy a termékdíjakról szóló törvényt több oldalról is szükséges lenne módosítani, s a változtatások várhatóan a mentességi kérdéseket is érinteni fogják. A tárca még vizsgálja a lehetőségeket, ám a tervek szerint néhány héten belül szélesebb egyeztetések kezdődhetnek, hogy még az idén végre lehessen hajtani a jogszabály korszerűsítését. A megbeszélésekbe több társtárcát és az érintett szakmai szervezeteket is bevonnánk.

>> Elődje tevékenységét több szakmai szervezet is bírálta azért, hogy a tárca nem folytat velük érdemi egyeztetéseket. Indokoltnak tart változtatásokat ezen a téren?

– Nagyon nehéz feladat a környezetvédelem területén mozgó szereplők körét pontosan meghatározni, de ettől eltekintve a minél szélesebb körű társadalmi nyilvánosság és részvétel híve vagyok. Éppen ezért rendszeres konzultációkat tervezek, mind a gazdasági élet, mind a civil szféra képviselőivel. Az MGYOSZ vezetőivel már közvetlenül kinevezésemet követően találkoztam, s részben ennek a megbeszélésnek a sugallatára születhetett meg a szervezet termékdíjakra vonatkozó javaslatcsomagja is. Egyébként a jogalkotói tevékenység nyitottsága érdekében már előkészületi szakaszban minden fontosabb jogszabály tervezete felkerül a minisztérium honlapjára.

>> A lakossági szelektív hulladékgyűjtés kapcsán az önkormányzatoknak jelenleg nincs különösebb kötelezettségük. Tervezik-e, hogy nagyobb szerepvállalást írjanak elő számukra, esetleg kötelező módon?

– A szelektív gyűjtés bevezetése tényleg nem kötelező az önkormányzatok számára, mivel ennek kiterjesztése Magyarországon részben a magánszféra hozzájárulásán alapul, a gyártói felelősség elvére építve. A csomagolóanyagok kapcsán 2005-re a forgalmazóknak 50 százalékos újrahasznosítást kell teljesíteni, ami csak a lakossági szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztésével valósítható meg. Az évente emelkedő mértékű kötelezettség miatt a forgalmazók képviselői növekvő számban keresik majd meg az egyes önkormányzatokat azzal, hogy átvállalják az üzemeltetési költségek egy részét, amennyiben a település hajlandó a szelektív hulladékgyűjtést kiépíteni. Ha a helyhatóságok ennek nagyobb számban nem lesznek hajlandók eleget tenni, akkor bizonyos korlátok között el lehet gondolkodni kötelező előírások bevezetésén, például regionális kötelezettségek bevezetésével, ami a lakosság sűrűségétől függhetne. Ugyanez a forgalmazók oldalán a visszavételi kötelezettség előírásával képzelhető el.

>> Az újrahasznosítás másik problémás területe a feldolgozott hulladékból előállított termékek versenyképessége, ahol további versenyerősödés várható. Nem kezdeményezik, hogy jogszabályokkal segítsék ezen termékek piacra jutását?

– A másodlagos nyersanyagok felhasználásának segítése érdekében lépésről lépésre lehet kidolgozni a szélesebb körű ösztönzők rendszerét. A GKM-ben elindult egy kezdeményezés, amelynek az a célja, hogy a nagy mennyiségben fellelhető kohósalakot és más ipari hulladékokat az eddiginél nagyobb arányban használják fel, például útépítéseknél. Érdemes lenne olyan ösztönzőket is bevezetni, hogy közbeszerzési eljárásoknál a minőségi elvárások teljesítése esetén a zöld szempontoknak jobban megfelelő cégek, így a másodlagos nyersanyagokat felhasználók előnyt élvezzenek.

>> Az EU újabb és újabb termékcsoportok esetén bocsát ki előírásokat a hasznosítás megszervezésére, elég csak a gépjárműroncsokra gondolni. Nincs lemaradás ezen a téren?

– A tagállamok sokszor maguk is küszködnek az új direktívák alkalmazásával, így a gépjárműroncsokra vonatkozó előírásokat eddig csupán öt országban vezették be, noha a Brüsszelben erre megszabott határidő már tavaly áprilisban lejárt. Magyarország az uniós csatlakozás időpontjára vállalta a direktíva átvételét. A roncsok bontási anyagainak hasznosítása műszakilag megoldható Magyarországon, és a bontóhálózat is alkalmas a kiselejtezett gépjárművek átvételére.

>> Térjünk vissza a nagy hulladékgazdálkodási beruházásokra. Több helyen lakossági ellenállás is nehezíti a megfelelő helyszínek kiválasztását, sőt a Pest megye északkeleti részét érintő projekt esetén komolyan veszélybe került az elnyert uniós támogatás felhasználása. Mit tudnak tenni a jövőben a hasonló helyzetek elkerülése érdekében?

– Nagy felelőtlenség lenne veszni hagyni az EU-tól erre a célra elnyert mintegy 3 milliárd forintot. Bár ez elsősorban az érintett önkormányzatok felelőssége, a tárca segíteni szeretne abban, hogy ne fulladjon kudarcba a terv. Ugyanis a külső forrás elvesztésével a településeknek várhatóan a költségvetési támogatás ellenére sem lesz elegendő pénzük arra, hogy a jelenleginél környezetkímélőbb módon rendezzék hulladékgazdálkodásukat. A tiltakozók szószólói sokszor szűk látókörű felvetésekkel, valótlan állításokkal támadják a beruházást, s különösen súlyos hibának tartom, hogy egyesek ebből kormányellenes hangulatot igyekeznek kelteni. A minisztérium egyetlen lehetősége, hogy korrekt kommunikációval tájékoztassa a lakosokat a beruházásról.

Nőtt Svájc óraexportja

Nőtt Svájc óraexportja augusztusban éves összevetésben, a júliusihoz hasonló mértékben.

Megszűnik az eva és más adónemek

A munka folytatódik – mondta Izer Norbert, hozzátéve, hogy jövőre további négy adónem szűnik meg.
Világgazdaság Piactér