Feldolgozzák a használt elektronikai eszközöket

Ipar | Vállalatok
Magyarországon is nagyobb lendületet vehet a következő években az elektronikai berendezési hulladékok hasznosítása, miután az Európai Unió az idén februárban elfogadott irányelve 2006-tól szigorú hasznosítási kötelezettséget ír elő a tagállamoknak. Az előírások teljesítése idehaza több termékcsoport esetén nehézségekbe ütközhet, s a hasonló a helyzet a többi tagjelölt országban is, ezért elképzelhető, hogy a közösség átmeneti mentességet biztosít a jövőre csatlakozó államoknak.

Jövő év augusztusától fokozatosan szigorodó környezetvédelmi előírások bevezetésére kell számítania az elektronikai berendezések magyarországi gyártóinak és forgalmazóinak. A tervek szerint ekkorra készítik ugyanis el a hazai jogszabályalkotók azokat az előírásokat, amelyek meghatározzák, hogy a forgalomba hozott termékekből keletkező hulladékokat milyen arányban kell hasznosítani. A szabályozás oka kettős: erre kötelezi az országot EU, de a probléma hosszú távon egyébként sem megkerülhető, mivel a felmérések szerint Magyarországon évente ma már legkevesebb 100-150 ezer PC és 20-30 ezer monitor, valamint milliós nagyságrendű mobiltelefon kerül ki a forgalomból. Az elektronikai szemét egyelőre csak 4 százalékát teszi ki a háztartási hulladékoknak, ám mennyisége folyamatosan növekszik.

Hasonló tendencia jellemzi a többi európai államot is, s az elektronikai berendezésekből keletkező, lerakókba kerülő hulladék mennyiségének csökkentése érdekében az EU az idén februárban egy új direktívát adott ki a tagállamoknak. Ebben 2006-tól termékcsoportonként 70-80 százalékos hasznosítást ír elő, amelynek költségét és felelősségét a gyártókra és forgalmazóra hárítja át.

“Az EU valójában két irányelvet adott ki februárban. Az elsőben a közösség a tagállamoknak 2006-től megtiltja, hogy a területükön tevékenykedő cégek elektronikai termékeikbe ólmot, higanyt, kadmiumot vagy brómozott égésgátló műanyagokat építhessenek be. A rendelkezés megelőző jellegű, ugyanis a felsorolt veszélyes anyagok gyártásból történő kiiktatásával a későbbi hasznosítás egyszerűbbé válik” – fejtette ki kérdésünkre Markó Csaba, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) főosztályvezető-helyettese.

A második irányelv mondja ki a hasznosítási kötelezettséget és állapítja meg a gyártók felelősségét. Ez a háztartási eszközök esetén előírja, hogy a tagállamoknak 2006-ra fejenként évente legkevesebb 4 kilogramm hulladékot kell begyűjteni, emellett az egyes termékcsoportok esetén konkrét hasznosítási kötelezettségeket is előír. A legmagasabb, 80 százalékos hasznosítási kötelezettség a nagy háztartási eszközökre (hűtőgépek, mosógépek stb.), a különféle automatákra, valamint a gázkisüléses lámpákra vonatkozik. A számítástechnikai és szórakoztatóelektronikai termékek esetén 75, a kis háztartási gépek, a világítóberendezések (kivéve az izzószálas égők), az elektrotechnikai eszközök, a játék-, sport- és szabadidős eszközök, továbbá a különféle mérő- és ellenőrző berendezések esetén 70 százalékos a kötelező hasznosítási arány. Ezen belül a direktíva az egyes termékcsoportok esetén 50-75 százalékos alkatrészenkénti újrahasználatot vagy anyagában történő hasznosítást ír elő kötelezően.

A februári direktíva nem kis kihívást jelent a tagállamok részére sem. Görög- és Írország már az előkészítés során jelezte, hogy nem tudja időben teljesíteni a kötelezettségeket, így a közösség a két tag részére végül két év átmeneti mentességet biztosított. Hasonló helyzet állhat elő a 2004-ben csatlakozó tíz ország esetében is, amelyek többségében még gyerekcipőben jár a hulladékok hasznosítása. “A problémát Brüsszelben is érzékelik, ezért könnyen lehet, hogy a 2004-ben csatlakozó államoknak egységes haladékot biztosítanak, s ennek kapcsán a kétéves átmeneti időszak elérése tűnik a legreálisabbnak” – vélekedett Markó Csaba. Az átmeneti mentesség mellett szól, hogy a felsorolt termékcsoportok közül Magyarországon egyelőre csupán a hűtőgépek hasznosítása folyik ipari szinten, s az országban keletkező évi 120-130 ezer tonna elektronikai berendezési hulladékból mindössze 10 ezer tonnát dolgoznak fel.

A hazai szabályozási tervek még nem véglegesek, de a felelősségi rendszer, valamint a főbb hasznosítási rendelkezések várhatóan egy kormányrendeletben, míg a konkrét technikai előírások egy szakminiszteri rendeletben kerülnek szabályozásra. A rendeletekben a gyártóknak visszavételi kötelezettséget, valamint évente emelkedő hasznosítási kötelezettséget írnának majd elő, hogy a megadott határidőig fokozatosan elérhetők legyenek az uniós előírások. Ezek teljesítése teljes mértékben a cégekre hárul. Egyes – főleg speciálisabb – termékcsoportok esetén lehet, hogy a cégek egyéni megoldásokat keresnek majd, míg más eszközök begyűjtése kapcsán érdemesebb lehet közös szervezeteket alakítani a begyűjtés és a hasznosítás megszervezésére.

Az ellenőrzést az állami szervek végzik majd, s a kötelezettségeket nem teljesítő cégeknek szankcióra kell számítani. Szóba jöhet egyszerű bírság is, míg súlyosabb esetekben várhatóan egyszerűen bevonják majd az érintettek működési engedélyét. “Mindenesetre a követelményeket úgy kell megállapítani, hogy azok teljesítése a gazdaság szempontjából is fenntartható legyen, s egyetlen szektor működőképességét se veszélyeztesse” – tette hozzá a KVM főosztályvezető-helyettese. Az bizonyos, hogy a majdani előírások teljesítéséhez a begyűjtés megszervezése mellett jelentősen növelni kell a magyarországi hasznosító kapacitásokat. Ez jelentős beruházásokat igényelhet a piaci szereplők részéről, ráadásul viszonylag gyors megtérülést csak azon – így a számítástechnikai – termékek esetén lehet remélni, amelyekben nem vagy csak alig van veszélyes anyag, másrészt jelentős mennyiségben tartalmaznak olyan anyagokat, például színes-, vagy nemesfémeket, amelyeket érdemes kinyerni. Más, főként a kisebb mennyiségben előállított termékek esetén a fajlagos költségek túl magasak lehetnek a piaci szereplőknek, ezért több hulladéktípus hasznosítása kapcsán valószínűleg a beruházásokat segítő állami támogatásokra is szükség lesz.

Kormányválság a járvány kellős közepén

Megbomlott a Giuseppe Conte kormányfő mögötti egység. A tét nagy, az idő kevés.

Jól kezelte a járványt a Real Madrid

Jelentős bevételcsökkenést szenvedett el a tavalyi labdarúgószezonban a hat bajnokcsapat.

Béremelést vár a dolgozók jelentős része

Tizenegy százalék az emelés mértékétől teszi függővé a maradást.

Óriási veszteséget hozott a vírus a sztárcsapatoknak

Árbevétel és profit szinten is látható a koronavírus hatása a bajnokcsapatok pénzügyi teljesítményében. A Juventusnál és a PSG-nél kétszámjegyű visszaesés van.
Világgazdaság Piactér