Kell-e női kvóta a cégvezetésben?

Kvóta nélkül nagyon nehéz elérni, hogy több női vezető legyen, már csak azért is, mert az esetek többségében férfiak döntenek a kinevezésükről – állapította meg Czakó Borbála, miután megszavaztatta a VG-konferencia résztvevőit arról, hogy szükség van-e esélyegyenlőségi kvótára. A többség igennel voksolt. Az előadó a sokszínűség jótékony hatásával és az eredményesség növekedésével indokolta a kvóta szükségességét. Egyúttal bejelentette, hogy az Ernst & Young „Az év üzletembere” díj példáját követve létrehozza „Az év sikeres üzletasszonya” díjat is. 
Czakó Borbála idézte az Európai Unió adatait, amelyek szerint egyértelműen Finnország és Svédország áll az élen a női vezetők alkalmazásában, mind a gazdaságban, mind pedig a politikában.

Összességében a tagállamokban lényegesen nagyobb az előrelépés e téren a kormányokban és a parlamentekben, mint az üzleti életben. Magyarországon ugyanakkor épp fordított a helyzet: 14 százalékos mutatóval az üzleti szféra áll jobban, a parlamentben 9 százalék a nők aránya, a kormányzati állapotot pedig 0 százalékkal jellemezte az Európai Bizottság az irányelv 2012 novemberi megszületését megelőző kimutatása alapján. Nálunk azóta egy nő került a kormányba, de ezzel is az utolsók között vagyunk az uniós rangsorban.

Az Ernst & Young igazgatója mindezek alapján megállapította: bőven van még tennivaló a női vezetők alkalmazásában az EU tagállamainak többségében, így Magyarországon is. Annál is inkább,  mert a számítások szerint, ha sikerülne évente 5 százalékkal növelni a női vezetők számát, akkor sem lesz meg a 40 százalék, ezzel is csak 37 százalékos arányt tud elérni az EU 2020-ra. S ha meglesz 40 százalék, gondolni kell arra, hogy az esélyegyenlőségi kvóta  a férfiakra is vonatkozik – figyelmeztetett Czakó Borbála.

A nők vezetők a világ legnagyobb rejtett tartalékai – szögezte le a konferencián Dietz Miklós, a McKinsey senior partnere a tanácsadó cég nemzetközi felméréseinek eredményei alapján. Számok sora bizonyítja, hogy női vezetők közreműködésével a sajáttőke arányos nyereség 47, az átlagos EBIT marzs pedig 55 százalékos növekedést mutat. Ennek ellenére még mindig kevés a női vezető – tette hozzá Stark Júlia, a McKinsey projektvezetője.

Azt is megállapították, hogy minden iparág máshol néz szembe a női vezetői utánpótláshiány következményeivel. Jelenleg összességében a következő legnagyobb akadályokat kellene leküzdeni: kettős teher (család és munkahely) nyomása, bárhol bármikor teljesítmény modell, nők vonakodása az önreklámozástól, női példaképek hiánya, kapcsolati hálózatépítés.

A McKinsey felmérést készített Amerikában, hogy szeretne-e a megkérdezett igazgatói pozícióba kerül? Erre a kérdésre a nők 41 százaléka válaszolt igennel és 59 százaléka nemmel, a férfiaknál ellenben elsöprő 85-90 százalékos volt az igen aránya.

Dietz Miklós szerint ez nem beépített genetikai program, ám a felelősség a férfiakon van: nekik kell megváltoztatni ezt a helyzetet. S nem elég intézkedni, meg is kell valósítani az esélyegyenlőségi döntéseket.

Szeretném, hogy több nő legyen a cégünk vezetésében, de nem szeretem kifizetni az összegyűlt szabadságot a munkába visszatérő kismamáknak – adta értésre Kornai Gábor, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Kft. Elnöke előadásában. Elismerte, hogy vezetési tanácsadásban a nők jobbak, mert sokkal közelebb tudnak kerülni az ügyfélhez, mint a férfiak. Megjegyezte ugyanakkor, hogy egy családban, ahol a férfi is karrierpályán van, ott a nő nem rúg labdába. Szerinte a szülés, gyermeknevelés korláton a nők nem tudnak átlépni, s „nem én állítom ezt a korlátot, hanem a család, maguk a nők és a társadalom”. Azért, hogy mégis miért nem egyenlítődik ki a vezetővé válás a 40. életév után, leginkább a társadalomra hárította a felelősséget.

Semmivel sem rosszabb vezetők a nők, mint férfiak, és ez nem esélyegyenlőségi kérdés – vélekedett László Tamás, TIG-ES Zrt. vezérigazgatója. Szerinte a nők jelentős része nem szeretne vezető lenni, sem a család miatt, sem a párkapcsolat miatt. Ellene vagyok a kvótának, különösképpen a cégvezetésnél – tette hozzá. Kvótákkal értelmetlen befolyásolni ezt, a feltételeket kell megteremteni ahhoz, hogy a nők vezetők tudjanak lenni, mert csak így lehet kihasználni ezeket a tartalékokat.

A 21. század a nőké! – ezzel a megállapítással indította előadását a Világgazdaság konferenciáján Kerekes Sándor egyetemi tanár. Megítélése szerint ennek a századnak másmilyennek kell lennie, mert a 20. században nem megoldottuk, hanem halmoztuk a problémákat. Ezekkel a világ most szembesül. Kiemelte a környezeti károkat, a válság következtében újra terjedő szegénységet, nyomort és ezzel szemben a pazarlást. Az ezekkel kapcsolatos feladatok elvégzése a nőkre hárul, mert meg kell birkózni velük.