"Kiskaput" kellett keresni

Hosszas fejtörést okozott az utazási irodák és az utasbiztosítást kínáló biztosítóintézetek számára a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995-ös törvény módosítása, amely 2001. január 1-jével lép hatályba. E szerint ugyanis azoknak az utazási irodáknak, amelyek több társaság utasbiztosítási konstrukcióját értékesítik, 50 millió forint összegű felelősségbiztosítással vagy ugyanilyen értékű vagyoni biztosítékkal kell rendelkezni.
Emellett a többes ügynöki tevékenységet folytató gazdasági társaságnál e tevékenységet olyan személy irányíthatja, aki felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik; legalább három évig vezető beosztásban dolgozott a biztosítási szakmában, vagy többes ügynökként működött, vagy minimum nyolcéves szakmai gyakorlata van. Az elmúlt években az utazási irodák túlnyomó többsége e módosítás szerint többes ügynöknek minősül, hiszen több biztosító termékét is kínálják.
Mint Bartók Nagy András, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) utazási tagozatának elnöke elmondta, az utazási irodák három lehetőség közül választhatnak. Ha több cég termékét is értékesíteni kívánják, akkor le kell tenniük az 50 millió forintot, illetve a személyi feltételeket biztosítaniuk kell. Ám van lehetőség arra, hogy mint egyes ügynök, csak egy társaság biztosítását értékesítsék, s van mód arra is, hogy közvetítőn keresztül, mint alügynök dolgozzon egy utaztató. Minden cégnek a saját lehetőségeit figyelembe véve kell eldöntenie, mit válasszon.
Molnár Gabriella, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke szerint a törvénymódosítás indokolatlanul sújtja a főképp kis- és középvállalkozásokat. Az új feltételek biztosítása sok esetben nem reális elvárás, ám az is aggályos megoldás, ha egy utazási iroda csak egyfajta biztosítást értékesít. Ezzel ugyanis az utazót fosztja meg a választás lehetőségétől. Ha viszont egy utazási vállalkozás mint alügynök ügynökön keresztül értékesít, akkor fennáll a veszélye annak, hogy némileg megemelkednek a biztosítások árai.
A MUISZ-nál egyébként attól nem tartanak, hogy visszaesik a megkötött utasbiztosítások száma. A szervezett utak ára ugyanis ezt automatikusan tartalmazza, így ezekben az esetekben mindenkinek megköti az utazási iroda a biztosítást. Az egyéni utasok esetében viszont ez döntés kérdése, s itt van szükség arra, hogy a vevő választani tudjon a lehetőségek közül.
A megkérdezett utazási irodák többsége még nem hozta meg a végső döntést e kérdésben, s többen nem is kívántak erről nyilatkozni. Ennek oka, hogy úgy érzik, a törvényalkotók az irreális feltételek miatt arra késztetik a cégeket, hogy kiskaput keressenek, amit viszont nem tartanak etikusnak. Vélhetően kevés lesz azoknak a száma, akik a többes ügynöki tevékenységet választják majd. A cégek egy része a jövőben csak egy terméket kínál majd utasainak, míg a többség mint alügynök fog dolgozni.