Máig sem zárult le az a kilencvenes évek közepén indult folyamat az öt legnagyobb új uniós tagállam vegyiparában, melynek során az érintett vállalatok megkezdték az uniós termelési és minőségi szabványok átvételét – állapítja meg a Deutsche Bank elemzése. Az új tagállamokban a vegyipar mintegy 6 százalékkal járul hozzá az ország GDP-jéhez, míg az EU15-ben ez az arány 10 százalék körüli.
Fontos viszont, hogy az új tagállamok GDP-je reálértéken számolva 2 százalékponttal nagyobb ütemben bővült a régi uniósokénál. A növekvő bérek és keresetek révén nő a lakosság fizetőképes kereslete a vegyipari termékek iránt is, s emelkedik iparaik igénye is. 1998 és 2003 között ezen országok járműgyártása, építőipari és más ágazatai megduplázták a vegyipari cikkek vásárlásait. Az új tagországokban 2003-ban összesen 31 milliárd eurónyi vegyipari termék kelt el. Ez persze töredéke a 15 régi uniós tagország 450 milliárd eurós vegyicikk-forgalmának.
A bank elemzése az öt legnagyobb csatlakozó országra – Lengyel-, Csehországra, Szlovákiára, Magyarországra és Szlovéniára – összpontosít. Megállapítja, hogy ezen országok 2003-as vegyitermék-forgalma 22 milliárd eurót tett ki, 50 százalékkal nagyobbat az öt évvel korábbinál. Az unió vegyiparán belüli szerepük viszonylag kicsi, mindössze 4 százalék körüli. Annak ellenére, hogy az elmúlt években termelésük jelentősen nőtt, a vállalatok nem tudják kielégíteni saját országaik keresletét. Térségünkben az érintett országok vegyiparának rekonstrukciója terén is kisebb-nagyobb elmaradások mutatkoznak. Az öt kiemelt országban eltérő mértékben ment végbe a vegyipar magánosítása. Míg Magyarországon és Szlovákiában a folyamat jórészt lezárult, Lengyel- és Csehországban az állam továbbra is jelentős tulajdonos. Elképzelhető, hogy az utóbbi országokban a privatizáció előrehaladtával bezárják a veszteségesen működő üzemeket. Ez megeshet az alapanyag-, például a PVC-gyártás területén is, ahol egyébként is többletkapacitások üzemelnek Európában.
A múltban kisebb szerep jutott a vegyiparnak a nehéziparra összpontosító országokban. Saját nyersanyag híján az Oroszországból, korábban a Szovjetunióból vásárolt alapanyagból dolgoztak s dolgoznak ma is. Ezen orientáció alapján vegyiparukban a petrolkémiai termékek, a polimerek és a mezőgazdasági vegyipari termékek voltak a meghatározók s azok ma is. Kivételnek csak a gyógyszeriparban erős pozíciójú Magyarország tekinthető. (VG)
