BUX 51,946.86
+1.26%
BUMIX 4,349.07
+1.83%
CETOP20 2,359.97
+0.75%
OTP 17,895
+1.39%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
+2.18%
-0.27%
+0.22%
ZWACK 16,400
0.00%
+0.85%
ANY 1,605
+1.58%
RABA 1,510
-0.33%
0.00%
-0.23%
-1.11%
+2.11%
OPUS 249.5
+1.84%
+0.62%
+1.61%
+0.90%
+0.94%
OTT1 149.2
0.00%
+4.80%
MOL 2,446
+1.49%
+1.01%
ALTEO 1,395
+2.57%
+1.12%
+4.00%
EHEP 1,945
+2.37%
0.00%
+3.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.24%
+0.23%
0.00%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
+1.52%
0.00%
-4.09%
0.00%
0.00%
+0.96%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Dilemmák a feltétel nélküli alapjövedelemhez

A feltétel nélküli alapjövedelem egyáltalán nem új ötlet, az elgondolás azonban az elmúlt években új erőre kapott. Vélemény.

A feltétel nélküli alapjövedelem (universal basic income, UBI) egyáltalán nem új ötlet, az elgondolás azonban az elmúlt években új erőre kapott. Mind baloldalról, mind jobboldalról hallani olyan hangokat, hogy az UBI kulcsszerepet játszhat a főbb szociális és strukturális problémák – mint például a technológiai okokból eredeztethető munkanélküliség és alulfoglalkoztatottság, a mélyszegénység, a jóléti csapda – kezelésében.

Ha az embereket megszabadítjuk az alacsony minőségű munka és a végtelen bürokrácia béklyói alól – hangoztatják –, akkor képesek lesznek kibontakoztatni a bennük rejlő teljes potenciált.

Ez valóban meggyőző érvelés, különösen egy olyan időszakban, amelyet a bérek hosszú ideje tartó stagnálása, tartós szegénység, növekvő egyenlőtlenség és alacsony gazdasági növekedés jellemez. Mindeddig azonban az UBI olyan verzióit próbálták ki – olyan államokban, mint Kanada, Finnország, Kenya és Hollandia –, amelyek lényegében a munkanélküliségi és jóléti juttatások új módozatainak felelnek meg. Ezek a kísérletek ellentmondanak az UBI alapvető logikájának. Természetesen az UBI fokozatosan történő bevezetése előreviheti a jóléti reformok ügyét. Azzal, hogy minimalizálják vagy felszámolják a juttatásra való rászorultság vizsgálatát, ezek az úgynevezett UBI-alapú rendszerek csökkenthetik a bürokratikus terheket, adminisztratív költségeket, miközben egy új jövedelemforrást biztosítanak a szegényeknek.

Fotó: AFP

Jelentős siker lenne, ha a jövedelmi transzfereket valóban kötelezettségmentessé (duty free) tennék, ahogy Philippe Van Parijs belga filozófus és az UBI támogatója megfogalmazta. Ez azonban kevésbé az igazságosság és az egyenlőség jegyében valósulhat meg, hanem inkább azért, mert egy olyan új felhalmozási rendszert szolgálna, amelyben mindenkinek feltétel nélkül járó jövedelem állna rendelkezésére. Mindamellett így minden polgár folyamatosan hozzáférhetne a pénzpiacokhoz, ami gigantikus méretet ölthet.

A financializálódó kapitalizmusban a rendszeres jövedelemáramlások elősegítik a pénzügyi inklúziót. Biztosítékként szolgálnak egy olyan világban, ahol a különböző kölcsönök, fogyasztói hitelkeretek révén megjelenő eladósodást egyre nagyobb mértékben használják nemcsak tartós árucikkek, hanem egészségügyi és oktatási szolgáltatások kifizetésére is, amelyek korábban nagyrészt állami ellátás alá tartoztak.

A szociálpolitikai intézkedések átalakulása egyfajta hitelbiztosítékká tükrözi a financializált kapitalizmus logikáját, amely a különböző transzfereket, nyugdíjakat a pénzügyi szektor rendelkezésére álló eszközökké konvertálja.

Amikor a szociálpolitikát főként az adósságszolgálatra és új hitelek biztosítására használják, akkor az eredeti céljával ellentétben már nem a dekommodifikációt szolgálja. (A fogalom arra vonatkozik, hogy a szociálpolitika mennyire függetleníti az egyént a piaci viszonyoktól oly módon, hogy megélhetése nem csak a munkaerejének áruba bocsátásától függ. – A szerk.) A szociálpolitika így sokkal inkább a bank- és biztosítási szektor profitjának forrásává válik. Ennek nem kell így történnie. Bizonyos feltételeknek teljesülniük kell annak megakadályozásához, hogy az UBI a pénzügyek által dominált gondolkodás alárendeltje legyen. Ehhez először is az kell, hogy az UBI-t nem a jóléti intézkedések kiegészítőjeként, hanem egy teljesen dekommodifikált eszközként kell kialakítani az alapvető szükségletekhez való hozzáférés céljából. A jelenlegi kísérletek túl kevés pénzt biztosítanak. Csak megfelelően elégséges összegű juttatással lehet elejét venni, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem főként hitelbiztosítékként szolgáljon.

Másodsorban a kormányzatoknak biztosítaniuk kell a lényeges állami szolgáltatásokat, például az ingyenes egészségügyi ellátást, az oktatást és a képzést. Erős lakhatási politikára is szükség lenne, nem utolsósorban azért, hogy a reáljövedelmek emelkedése ne gerjessze az ingatlanspekulációt.

Végezetül jelentősen erősíteni kellene a pénzügyi szektor szabályozását. A pénzügyi járadékokra magas adót kellene kivetni a reálgazdaság újjáélesztése végett. Semmi kétség, hogy ez egy hatalmas és igen komplex vállalkozásnak számít. De ehhez hozzá kell fogni, ha az a cél, hogy az alapjövedelem gondolata sértetlen maradjon és megfontolt alapelveken és tisztességes értékeken alapuljon.

Copyright: Project Syndicate, 2019

www.project-syndicate.org

Kapcsolódó cikkek