Élénk marad a megújulóenergia-termelő és -tároló kapacitások piaca

A 2024-es felvásárlási célpontok közül kiemelkedtek a napenergia-kapacitások, de feljövőben van a szélenergia is, mert ebben sokan a természeténél fogva ciklikus napenergia-kapacitásokat jól kiegészítő eszközt látnak a villamosenergia-termelésben. Ennek megfelelően a naperőműveket tartalmazó tranzakciók száma az elmúlt két évben meghaladta a megkötött ügyletek 50 százalékát, a szeles erőműveké azonban 31-ről 39 százalékra nőtt a víz- és biogázerőművi projektek, illetve a tárolókapacitások kárára, amiben természetesen ez utóbbiak korlátozott kínálata is szerepet játszik. 

A régió legnagyobb tranzakciós piaca – méreténél fogva is – Lengyelország, de méretükhöz képest jól szerepelnek ezen a piacon a balti államok megújulóenergia-kapacitásai is, mert a térség nemrég vált le az örökölt orosz villamosenergia-hálózatról, és csatlakozott a nagy európai villamosenergia-átviteli rendszerhez, ami új perspektívát nyitott a fejlesztések előtt.

A befektetők erős keresletét több tényező is támogatja. A pénzügyi befektetők elsősorban a magas hozam lehetőségét látják bennük, de fontos szempontjuk, hogy az erőművek jó portfólió diverzifikációs eszköznek tekinthetők. Emellett a megújuló kapacitások beleillenek a legújabb jogalkotói trendekbe (ESG), és pozitív képet festenek az ilyen energiaforrásokat használó, illetve megújuló energiát étékesítő vállalkozásokról. A szakmai befektetők inkább az energiafüggetlenséget és a stabil termelést keresik a megújulókban is, ami különösen keresetté teszi a szeles és hibrid kapacitásokat, valamint a tárolókat, de náluk is fontos szempont a szabályozói megfelelőség és a reputációs előny. 

Hátráltató tényező a megújulópiacon a hatósági átvételi árak változása körüli bizonytalanság és általában a szabályozói környezet bizonytalansága, az energiaárak kilengései és az ezt egyébként kiiktató PPA-szerződések vártnál lassabb térnyerése. 

A fizikai és a virtuális PPA-k, azaz a tényleges szállítást tartalmazó vagy a fizikai szállítással egyáltalán nem számoló, hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződések elvben a vevőknek és az eladóknak is védelmet nyújtanak az áramárak kilengéseivel szemben. A szakma – különösen az orosz–ukrán háború kitörését követő kilengések idején – nagy várakozásokkal tekintett a PPA-kra, de a konstrukció a várakozásoknál lassabban nyer teret, mivel nincs egységes piaca, így hiányzik mögüle az a transzparencia, amely a széles körű elterjedés feltétele lenne.

A magyar piac a régió egészéhez hasonlóan élénk, annak ellenére, hogy a magyar államnak 2023 vége óta elővételi joga van a naperőművi kapacitásokra. Ezt a bevezetéskor sokan úgy interpretálták, hogy könnyen kedvét szegheti a potenciális befektetőknek, ez azonban nem következett be: 2024-ben ugyan kettővel kevesebb tranzakció zárult le idehaza, mint egy évvel korábban, de több új projekt is előkészítés alatt áll, és 2025 legelején is gazdát cserélt már egy nagyobb naperőművi kapacitás. 

A még meg nem épített, de megtervezett, engedélyezett és megfelelő ingatlannal is rendelkező, úgynevezett ready to build (RTB) státuszban levő projektek háttérbe szorulásának elsődleges oka, hogy az elmúlt években a nagy állami ösztönzőknek köszönhetően nagyon sok kapacitást adtak át, vagyis van kínálat ilyen erőművekből, miközben az új fejlesztések inkább a tárolókapacitások növelése felé mutatnak. Idén azonban akár több ilyen projekt is eladó sorba kerülhet, főleg azok közül, amelyek az új fejlesztések révén tárolókapacitással is rendelkeznek.  

2025-ben a KPMG várakozásai szerint a naperőművek piacán a legnagyobb forgalom Romániában, Szerbiában és Horvátországban várható, de élénk forgalmat regisztrálhatunk majd Magyarországon és Lengyelországban is. Ami a szeles erőműveket illeti, a legnagyobb érdeklődés a lengyel, a román és a bosnyák piacot kíséri majd. A geotermikus erőművekben a piaci szereplők az új technológiák megjelenése miatt egyre nagyobb fantáziát látnak, kereslet is lenne rá, de a kínálat a beruházási nehézségek miatt még jó ideig korlátozott maradhat.