Az Európai Unió Bíróságának (EUB) legfrissebb ítélete alapján a gyógyszergyártó cégeknek a tb-támogatott gyógyszerek után csak annyi áfát kell fizetniük Magyarországon, amennyibe a termék kedvezményesen került. A gyártóknak eddig sok esetben akkor is a termék eredeti ára utáni adót kellett fizetniük, ha azt a társadalombiztosítón keresztül kedvezménnyel, vagyis olcsóbban, az eredeti áron alul adták. A bíróság döntése rámutat arra, hogy a folyamatos változtatások ellenére a magyar áfatörvény még mindig a közösségi jogtól eltérően szabályozza az eladó által adott árengedmények, kedvezmények áfakezelését. 

A Boehringer-ügy

Az EUB 2021. október 6-án hirdette ki a magyar érintettségű ügyben hozott ítéletét, amelynek alapja a Boehringer gyógyszertártó cég magyarországi fióktelepének önellenőrzése.

A Boehringer azért nyújtott be önellenőrzést, és igényelt vissza jelentős összegű áfát, mert álláspontja szerint a cég által a magyar piacon forgalmazott és a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek után ténylegesen kevesebb pénzt kapott, mint amennyit az állami egészségbiztosító fizetett a gyógyszerekért.

Ennek hátterében egy olyan befizetési kötelezettség áll, amelyet a gyógyszercégeknek a tb-támogatott gyógyszerekből szerzett árbevételük után kell fizetniük. A Boehringer állítása szerint ez a befizetési kötelezettség tulajdonképpen árengedmény, hiszen ténylegesen csökkenti a megkapott vételárat, az árengedmény után pedig nem kellett volna áfát fizetnie.

Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Az áfarendszer alapelve ugyanis az, hogy az áfát mindig a tényleges eladási ár után kell befizetni. Ha egy cég engedményt ad valamilyen termék vagy szolgáltatás árából, akkor az áfa összege is csökken. 

A magyar szabályozás anomáliája

Azzal a kérdéskörrel kapcsolatosan, hogy az áfa a ténylegesen beszedett vételár után fizetendő, több EUB-döntés is született az elmúlt évek során, amelyek megállapították, hogy a magyar áfatörvény több ponton összeütközésben áll az EU-joggal. Az esetek jelentős részében a kérdés arra irányult, hogy megfelel-e az EU-s áfaszabályoknak az, hogy a magyar áfatörvény csak szigorú feltételek teljesülése esetén engedi csökkenteni a fizetendő áfát akkor, ha az eladó engedményt ad a termék, szolgáltatás árából vagy más módon ténylegesen kevesebb pénzt kap a vevőtől, például mert a vevő csődbe ment. 

A Boehringer-ítélet új korszakot hozhat az engedmények kezelésében

A Boehringer-ügy azért került a bíróság elé, mert az egészségbiztosító felé teljesítendő befizetési kötelezettség egyetlen, az áfatörvényben felsorolt engedménykategóriába sem volt besorolható, és így a cég nem tudta csökkenteni a fizetendő áfáját az árengedménnyel, márpedig az engedmény a ténylegesen megszerzett vételárat csökkenti.

Az EUB ítéletében egyértelműen kimondta, hogy semmilyen feltételhez nem lehet kötni utólagos árengedmények esetén az áfa visszaigénylését. Nem rendelkezhet úgy a magyar áfatörvény, hogy csak bizonyos, tételesen felsorolt kategóriákba tartozó engedmények csökkentik a fizetendő áfa összegét. Minden esetben csak és kizárólag azt lehet nézni, hogy mennyi az az ellenérték, amelyet az eladó ténylegesen megkapott.

A bíróság fenti megállapítása miatt az áfatörvény árengedményekre vonatkozó részét jelentősen módosítani kellene. Az áfatörvény részletesen szabályozza az utólagos árengedmények esetén az áfa visszaigénylésének követelményeit. Ezzel szemben a vonatkozó EU-s irányelv 90. cikke ezzel kapcsolatban röviden és tömören fogalmaz, és úgy rendelkezik, hogy az értékesítés bekövetkezte utáni árengedmény esetén az adóalapot a tagállamok által meghatározott feltételek szerint megfelelő mértékben csökkenteni kell. 

A bíróság döntése nyomán az áfatörvényt ezzel kell összhangba hozni a mostani bonyolult szabályrendszer helyett.