Legkorábban az idén februrárra körvonalazódnak az állami nyugdíjrendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos szakmai elképzelések -- tudtuk meg a Pénzügyminisztériumban. Mint ismert, az új pénzügyminiszter egyik legfontosabb teendőjeként a nyugdíjreform továbbfejlesztését jelölte meg. Varga Mihály legutóbbi nyilatkozataiban kifejtette: a változtatás egyik célja, hogy az állami nyugdíjalapot versenyképessé tegyék az 1998 óta működő magánnyugdíjpénztárakkal szemben. A feladattal ismét tárcaközi bizottság foglalkozik. Lapunk információi szerint a közelmúltban már megkezdődtek az egyeztetések, ám egyelőre még a probléma felvetésénél nem jutottak tovább a szakemberek. Úgy tudjuk, a nyugdíjbiztosítással foglalkozó szakértők most készítik a hatásszámításokat.
A hagyományos felosztó-kirovó elven működő rendszer korszerűsítésének egyik lépéseként létrehoznák az egyéni nyugdíjszámlát.
A majdani nyugdíj örökölhető lenne, s bevezetnék a rugalmas korhatárt is -- egyelőre ezek a célok fogalmazódtak meg. Az új rendszerben a korábban szerzett jogosultságok nem sérülhetnek, így az átmeneti szabályozást is meg kell oldani.
Első lépésként egy olyan nyilvántartási rendszert kell kialakítani, amelyben a több mint 4 millió járulékfizető valamennyi kereseti és járulékfizetési adatai szerepelnek -- így a munkáltatói és munkavállalói járulékbefizetés adatai is. Ennek kiépítéséhez az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság már tavaly hozzáfogott. Mivel a kereseteket 1988 óta számítják be a nyugdíj összegébe, a munkáltatóknak visszamenőlegesen ezeket az adatokat is be kellett nyújtaniuk a nyugdíjbiztosítónak. Először az 1988--92, majd az 1993--96 közötti időszakról kellett kereseti adatokat szolgáltatni, ezt követően 1997-től minden évben egyszer jelentik a munkavállalókra vonatkozó információkat.
Igaz, a nyugdíjbiztosítónál működő rendszerben csak a munkáltató által küldött bevallási adatok szerepelnek. Azt, hogy a munkavállaló után ténylegesen mennyi járulék folyt az államkasszába, az adóhivatal tartja számon. A két rendszer összekapcsolásához alkotmányossági akadályokat kell elhárítani. A feladat nem egyszerű, amit az 1999-ben indított lengyel példa is igazol. A Pénzügyminisztérium szakértőinek tavaly év végén tett látogatásukkor információink szerint a lengyelek még nem tudtak korrekt adatokat mutatni az egyéni számlákról.
Egy másik, radikálisabb szakmai elképzelés a Svédországban 1996-ban bevezetett nyugdíjrendszer hazai kiépítését szorgalmazza. Az erről szóló elképzelés már több ízben a miniszterelnök asztalára került, ám információink szerint finanszírozási okokból ezt a típusú változtatást nem támogatná a PM.
A "svéd modell" lényege, hogy a magánpénztárak konkurenciájaként egy állami nyugdíjalapot hoznának létre. Ez abban hasonlít a PM által elképzelt új rendszerhez, hogy az aktívak járulékfizetését itt is egyéni számlán könyvelnék. Ám e rendszerben a számlán időről időre az ugyanazon időszak piaci állampapírkamataival azonos kamatot jóváírnák -- ezt a PM által elképzelt rendszer nem garantálná. A nyugdíjkorhatár itt is rugalmas lehet, egy bizonyos életkor után a munkavállaló a felhalmozott megtakarításait, s az adott életkorban várható átlagos élettartama alapján megállapított életjáradékot kapná nyugdíjként.
A lapunk birtokában lévő erről szóló tanulmány szerint a rendszer működtetése jóval olcsóbb lehet, mint a magánpénztáraké. Az államilag garantált hozammal pedig a jogosultakat megóvnák a nyugdíj elértéktelenedésétől. Az állami nyugdíjalapba befizetett járulékokat a tb-nyugdíjak kifizetésére használhatná fel az állam, így kevesebb pénzzel kellene támogatnia a költségvetésnek az állami nyugdíjalapot. Az így felszabadult költségvetési forrást pedig az államadósság törlesztésére használhatnák fel -- derül ki a feljegyzésből. Igaz, ha a kormány e modell mellett dönt, azt is vállalnia kellene, hogy elsorvasztja a magánnyugdíjpénztárakat.
Éppen ezért a lapunk által megkérdezett, nevük mellőzését kérő magán-nyugdíjpénztári vezetők szerint a javaslat "mellbevágó" és "elefánt a porcelánboltban", de egyelőre csak szakértői próbálkozás, nem komoly kormányzati elképzelés. Rámutattak: a társadalombiztosító részéről már korábban is felmerültek hasonló elképzelések, de ezek sohasem váltak valóra. Nem szerepelt a téma a kormányzat és a kasszák közti egyeztetéseken sem, amelyek 1999-től indultak a pénztárszféra felülvizsgálatáról.
A magánkasszák 2 milliós tagságából sokan bizonyára éppen azért léptek be a pénztárakhoz, hogy minél távolabb tudják pénzüket az állami tb-rendszertől. Hogy semmiképp se lehessen elvonni befizetett járulékukból, s a nyugdíjkorhatár változása ne befolyásolhassa öregségi járadékukat -- emlékeztettek a szakértők. Hozzátették azt is: a jelenlegi rendszer megszüntetése egyebek közt a kasszák szerzett jogainak köszönhetően sem képzelhető el. Nem világos az sem, hogy mi történne a kasszák fokozatos elsorvasztása során a már meglévő tagokkal.