Magánszámlák 2002-től

Az eddigi felosztó-kirovó rendszer mellé az új, felhalmozásos tőkefedezeti rendszer bevezetése ellen a legtöbbször hangoztatott kifogás, hogy ezen csak azok nyernek, akik éppen most kezdenek el dolgozni -- idézi az Izvesztyija Alekszandr Pocsinok munkaügyi minisztert. A negyven éven túliak attól félnek, hogy már nem lesz idejük kivárni, amíg az egyéni számláikon felgyűlt összegek méltó öregkort biztosítanak nekik. Ennek megoldására az állami nyugdíjalap azt javasolná, hogy a felosztó-kirovó rendszerű befizetések egy részét a munkavállalók munkaviszonyának időtartamával és korábbi keresetükkel bizonyos arányban "tőkésítsék".
Eredetileg már 2001-ben kötelezővé akarták tenni egyéni nyugdíjszámlák nyitását az 1950 után született férfiak és az 1955 után született nők számára, de végül a sok részletkérdés tisztázatlansága miatt 2002 elejére tolódott ki a reform beindítása. A nyugdíjreformterv szerint a "kétrészes" nyugdíj az állami társadalombiztosítási alapba befizetett eddigi járulékokból és a megalakuló nyugdíjpénztárakban nyitott egyéni számlákon elhelyezett felhalmozásból állna. Ez utóbbi a munkabér meghatározott és fokozatosan növekvő hányada lenne: a reform indításakor, 2002-ben 2, 2010-ben 9 százaléka. A felhalmozás növekedésének arányában fokozatosan csökkenne a felosztó-kirovó rendszerű járulékfizetés. A számlákról 2010-ben kezdik kifizetni az első nyugdíjakat, de még azt sem tudják pontosan, mekkora lehet ezek összege. Egyes becslések szerint az állami kiegészítés minden, akkor nyugdíjba menő számára 517 rubelre tehető, vagyis az átlagos nyugdíj aligha lehet több addigra 3 ezer rubelnél.