Pluszhaladék a konzerviparnak

Még két hónapig sem volt érvényben, máris módosította a konzervgyári hitelek visszafizetéséről szóló határozatát a kormány. A kabinet tavaly decemberi utolsó ülésén döntött úgy, hogy ismét hozzájárul a korábban felvett, már többször prolongált ágazati tartozások átütemezéséhez állami szerepvállalás mellett. Ez év januárjában viszont az FVM már a törlesztési feltételek további könnyítését kezdeményezte. A közigazgatási egyeztetések után a kormány február 6-án jóváhagyta a módosítási elképzeléseket.
A kabinet decemberben még úgy határozott, hogy 70 százalékos kezességvállalás mellett hozzájárul a korábban felvett garanciális hitelek újabb hároméves átütemezéséhez, ha a konzervipari cégek 2000 végéig a tőkeösszeg legalább 20 százalékát visszafizetik. Ez esetben a társaságok ez évtől a fennmaradó banki adósság 70 százalékát újíthatták volna meg (ütemezhették volna át), vagyis további 30 százalékot törleszteniük kellett volna. A cégek másik csoportja korábban állami garanciák nélkül, csak kamattámogatással kapott kedvezményes kölcsönt. E társaságok 2001-től az eredeti hitelmennyiség 70 százalékának erejéig hároméves új hitelt vehettek volna fel százszázalékos kamattámogatással, ha korábbi kölcsöneiket 2000 végéig törlesztik.
A decemberi intézkedés információink szerint mintegy 5,2 milliárd forintos garanciális és 5,7 milliárdos a nélküli hitelre terjedt ki. Az első esetben -- figyelembe véve a 70 százalékos átütemezési lehetőséget -- a gyártók 3,6 milliárdnyi hitelt újíthattak volna meg, vagyis 1,6 milliárdot törleszteniük kellett volna. A második csoport a szintén 70 százalékos új hitelfelvételi lehetőség alapján mintegy 4 milliárdos forráshoz juthatott volna.
A feltételek a februári kormánydöntéssel úgy módosultak, hogy a garanciális cégek a 20 százalékos tavalyi törlesztés után megmaradó, ma is meglévő valamennyi tartozásukat átütemezhetik. Ez azt jelenti, hogy három évre mentesülnek az eredeti kormányhatározat szerint esedékes 1,6 milliárdos törlesztés alól is. A második csoport pedig már nem 70, hanem 80 százaléknyi új hitelt vehet fel, ami mintegy félmilliárdos többletforrás megszerzését teszi lehetővé.
Így az idei határozatmódosítás összességében mintegy 2 milliárd forinttal mentesítheti a hitel-visszafizetés alól a konzervipart (illetve ennyivel kevesebb forrást von ki az ágazatból) az eredeti elképzelésekhez képest. Mint a közelmúltban indult Kehi-vizsgálat kapcsán beszámoltunk róla, elsőként tíz kicsi, zömmel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei konzervgyár kapott állami garanciális hiteleket 1999 nyarán az egy évvel korábbi orosz pénzügyi krach miatt (VG, 2001. február. 13.). Néhány hónap múlva további 47 tartósítóipari cég is kölcsönhöz juthatott differenciált állami segítség mellett.
A tavaly decemberi, illetve a mostani intézkedés minden cégre kiterjed, ha nem állnak felszámolás (végelszámolás) alatt és 2000 végén még volt hitelállományuk. A hivatalos indoklás szerint az idei változtatásokra azért volt szükség, mert az eredeti feltételeket a hitelek megújításához nem tartották elegendőnek a bankok. Ez egyben tükrözi a konzervgyárak likviditási nehézségeit is. Ugyanakkor ágazati és minisztériumi források szerint az FVM könnyítési kezdeményezéséhez alapvetően hozzájárult, hogy szabolcsi kisgazda politikusok szorgalmazták a módosításokat a tárcánál.
A tíz kis konzervgyár között 1999-ben hitelhez jutott a nyírlugos--cserhágói Cser-Food Rt., amelynek korábban igazgatósági tagja volt Balogh Gyula, az FKGP szabolcs megyei elnöke. Balogh egyik tulajdonosa a Vajai Zöldség-Gyümölcs Kft.-nek, amely az 1999-es második hitelezési körben jutott kamattámogatásos hitelhez állami garancia nélkül. Ugyancsak a tíz kis cég között szerepel a túrricsei Vépisz Szövetkezet, amelynek elnöke Lengyel János, aki az FKGP színeiben tavaly időközi parlamenti képviselő-választást nyert Fehérgyarmaton.
Lengyel kérdésünkre megerősítette: a hitelproblémákat kezdettől fogva igyekezett kézben tartani, és szorgalmazta a mostani változtatásokat is. Ugyanakkor leszögezte, hogy a módosítás az egész konzervipar érdekeit is szolgálta, mivel a bankok legfeljebb fokozott állami szerepvállalás mellett hajlandóak a hitelezésre. A likviditási gondok miatt a Vépisz az eredetileg előírt 30 százalékot sem tudta volna visszafizetni garanciális hiteléből, illetve működésképtelenné válik, ha törleszt. Lengyel azonban hangsúlyozta, hogy szinte valamennyi érintett társaság hasonló helyzetben van. Közölte: a Vépiszt hitelező bank (korábbi információink szerint a CIB) tavaly év végén lejárttá tette a szövetkezet kölcsöneit. Azóta a pénzintézet a hitelek törlesztésére fordítja beérkező bevételeinket -- mondta Lengyel. (A tíz kis cég közül már az elmúlt években felszámolás alá került a mátészalkai Vega-Food, a baktalórántházi Uránia 96 Kft. és a nyírmihálydi Margaréta Kft. Ma felszámolás fenyegeti a debreceni Big Company Rt.-t is.)
Balogh viszont lapunknak korábban határozottan cáfolta, hogy közbenjárt volna a hitelfeltételek könnyítéséért az FVM-nél. Leszögezte: amióta országgyűlési képviselő, nem tagja a Cser-Food igazgatóságának (ig), és konzervügyekkel egyáltalán nem foglalkozik. A Cser-Food cégvezetője, Vitéz Ferenc közölte, hogy Balogh csupán a cég megalakulásának pillanatában volt tagja az ig-nek. A mostani kormánydöntéssel kapcsolatban elmondta: sok függ a határozathoz készülő végrehajtási FVM-rendelettől is.