A tiszai árvíz kapcsán Tarpa és Tivadar nevét ismerte meg először az ország közvéleménye, hiszen a két település között szakította át a gátat a folyó. A nagyobb kár Tarpát és Gulácsot érte, mert szerencsére a mi községünk, Tivadar egy kisebb emelkedőn fekszik, s hozzánk csak hátulról, a kertek alján jött fel a víz.
Tivadarnak 240 lakosa van. Több éve alig változik a népesség száma, s a faluban jóval több az idős ember, mint a fiatal. Ennek legfőbb oka a munkahelyek hiánya. Jelenleg 30 munkanélkülit tartunk nyilván, s a munkaképes korú foglalkoztatottak száma sem több. Ugyanakkor 27 általános iskolás gyermek van a faluban, akik a Tisza túloldalán, Kisarban járnak iskolába. Ezek határozzák meg az önkormányzat gazdálkodását, azzal a kiegészítéssel, hogy a tivadari Tisza-parton kialakított üdülőterület messze földön híres, fenntartása, működtetése azonban nem kis feladatot jelent a község számára.
Képviselő-testületünk az idén 26,6 millió forintos bevétellel és kiadással fogadta el a költségvetést. Ebből 8,9 millió a normatív állami támogatás, 3,4 millió az átengedett, megosztott bevételek nagysága, míg saját bevételként 4,8 milliót terveztünk. Az egyensúly érdekében 9,4 millió forint működési hitellel számolunk, a múlt évhez hasonlóan az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatoknak járó támogatásra számítunk.
A kiadások szerkezete nálunk néhány szempontból eltér más településekétől. Mivel körjegyzőséghez tartozunk, így a személyi juttatások és a járulékok csak 7,3 milliót tesznek ki, viszont a körjegyzőség működtetéséhez 6,5 millió forint állami támogatást kapunk. Dologi kiadásaink 11,6 milliót emésztenek fel. Sajnos a normatív állami támogatás az iskolafenntartó társuláshoz való hozzájárulás mértékét nem fedezi. Jómagam korábban pénzügyes voltam a helyi polgármesteri hivatalban, s az 1998-as választáson azzal indultam, hogy nyugdíjasként tiszteletdíjas polgármester leszek, hiszen egy ilyen kis faluban ez is százezrekben mérhető megtakarítást jelent.
Az árvíz előtti terveinkben az szerepelt, hogy gondoskodunk az egyedül élőkről, pályázati pénzből kialakítjuk az idősek otthonát. Erről az elképzelésről nem mondunk le, miközben a falugondnoki szolgálat erősítésével, a házi szociális ellátással már eddig is sokat tettünk az öregekért.
Bár nem az alapellátáshoz tartozik, kiemelt feladatunknak tartjuk az üdülőterület fenntartását, fejlesztését. Innen származik saját bevételünk nagy része is, hiszen építmény- és telekadót vetettünk ki, s idegenforgalmi adót szedünk az itt megfordulóktól. A községben három kemping üzemel, tavaly szabadidőtábort létesítettek vállalkozók, s tíz család keresetkiegészítésként foglalkozik falusi turizmussal.
Most, az árvíz után arra kell gondolnunk, hogy nyárra visszahódítsuk a turistákat. Már a múlt évben is a ciánszennyezés miatt -- ami pedig nem érintett bennünket --kevesebb volt a turista. Az idén nem kis feladat lesz az üdülőterület rendbetétele, a megrongálódott utak helyreállítása. Vendégeinknek varázslatos tájat, megfelelő elhelyezést és ellátást tudunk kínálni.
Tapasztaljuk a segítőkészséget. Erre példa, hogy az önkormányzat a házak közötti víz elvezetésére egy szivattyút vásárolhatott késleltetett fizetéssel, mert még nem volt a számlánkon a támogatás. A megyei területfejlesztési tanács vis maior keretéből 1,4 millió forintot utaltak át Tivadarnak, de ez az összeg jóformán csak arra volt elég, hogy legalább valamiféle ellátást teremtsünk az ide telepített katonáknak, a mentésben részt vevőknek. Bízom benne, hogy minden segítséget megkapunk majd a helyreállításhoz.