Párhuzamos MNB-törvények
Ma kerül a kormány elé a Pénzügyminisztérium előterjesztése, a jegybanktörvényt módosító javaslatcsomag. Információink szerint az uniós jogharmonizációval magyarázzák a módosítás szükségességét. A "hivatalos" anyag figyelembe veszi az Európai Központi Bank jegybanki feladatokról szóló direktíváit. Az MSZP által készített törvényjavaslat célja is az, hogy megteremtse az európai uniós integráció jegybanki feltételeit. A szocialisták erősítenék az MNB ellenőrzését, és biztosítanák a bank tevékenységének nagyobb nyilvánosságát.
A két koncepció eltérése a szervezeti struktúrában kézzelfogható. A Pénzügyminisztériumban a jegybanktanács helyett monetáris tanácsot látnának, mely a pénzügyi politika legfőbb döntéshozó szerve lenne. A határozatok végrehajtását egy úgynevezett operatív monetáris bizottság felügyelné.
A szocialisták megtartanák a jegybanktanácsot, sőt, azt a jegybank legfőbb döntéshozó szervévé emelnék, mely a monetáris politika meghatározása mellett az elnöktől, a közgyűléstől, valamint az igazgatóságtól is venne át feladatokat.
Hogy a kormánydöntés megtartja-e a felügyelőbizottságot, még kérdéses. Az előterjesztés indoklása szerint a főleg képviselőkből -- így nem bankszakértőkből -- álló testület nem képes betölteni tényleges feladatát. A szocialisták ugyanakkor erősítenék a bank felügyelőbizottságát (fb). Gyakorlatilag mindent annak hatáskörébe vonnának, kivéve a monetáris politika ellenőrzését, valamint a gazdálkodás jogszerűségének vizsgálatát, melyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrizne. Az ÁSZ képviselőjét a szocialisták az fb tagjává tennék. Törvényben rögzítenék azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank köteles biztosítani az fb működését, jelenleg ugyanis erre nincs kötelezettsége a jegybanknak.
Az MSZP-nél készült, az Országgyűlésnek beadott törvényjavaslat a vezető tisztségviselők juttatását az elnöki fizetés százalékában határoznák meg. Ezzel vennék elejét az elnökhelyettesek, a monetáris tanács tagjai, valamint az elnök közötti függőség kialakulásának. A százalékos juttatási rendszer végül a kormány javaslatába is bekerült.
A legnagyobb ellenzéki párt arra is garanciákat fogalmazna meg, hogy ne fordulhasson elő a jelenlegi eset, amikor a jegybank szinte teljes felső vezetése egyszerre cserélődik ki, valamint a jegybanktörvény is változik. A jegybanktanács kinevezési rendszerét például úgy alakítanák át, melyben évente csak egy tag mandátuma járna le.
A munkáltató által a vezető tisztségviselők munkavégzés alóli felmentésének lehetőségét is kizárnák a szocialisták. Ezzel felhívják a figyelmet ugyanis a jelenlegi szabályozás azon hiányosságára, hogy a pénzügyminiszter -- mint a tulajdonosi jogok gyakorlója -- a jegybank elnökét vagy alelnökeit (tisztségben való megtartásuk mellett) felmentheti a munkavégzés alól.
