A minisztériumoknak az adatvédelmi biztos jogszabály-véleményező jogkörével kapcsolatban folytatott ellentmondásos gyakorlatát jelzi, hogy miközben az adatvédelem és az információszabadság szempontjából a legfontosabb kodifikáció az Igazságügyi Minisztériumban (IM), a Belügy- és a Pénzügyminisztériumban folyik, az érintett tárcák 2001-ben együttvéve is kevesebb tervezetet (összesen 34-et) küldtek meg véleményezésre, mint a Környezetvédelmi Minisztérium (43) - áll Péterfalvi Attila adatvédelmi biztosnak a 2001-es évről készült beszámolójában.

Az ombudsmanhoz eljuttatott jogszabálytervezetek száma öszszességében 136-ról 123-ra csökkent, ami Péterfalvi szerint elsősorban a poszt hónapokig tartó betöltetlenségének tudható be.

Ezt mutatja az is, hogy az adatvédelmi biztos által 2001-ben véleményezett 123 tervezetből 80 érkezett az első fél évben, amit az "interregnumot" jelentő második fél évben mindössze 43 további előterjesztés beérkezése követett. Ennek megfelelően számos adatkezelést érintő jogszabályt sem küldtek meg az ombudsmannak, így véleményezése nélkül került az Országgyűlés elé a pénzmosás elleni, az ügyvédekről és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény is. Ezért az adatvédelmi biztos "feladatának tartja, hogy az ilyen jogszabályokat utólag megvizsgálja, és szükség szerint módosító javaslatokat tegyen".

A személyes adatok védelme és a közérdekűek nyilvánossága szempontjából kedvező, hogy az összegyűlt jogalkalmazói tapasztalatok alapján és az EU-csatlakozás követelményeire tekintettel megkezdődött az adatvédelmi törvény újrasza-bályozásának előkészítése, amelynek során az IM az adatvédelmi biztost is felkérte véleményezésre - állapítja meg Péterfalvi Attila. Az ombudsman szerint korántsem ilyen kedvező a kép az állam- és a szolgálati titokról szóló törvény újraszabályozásával kapcsolatban, mivel a jogszabály-előkészítők másfélszeresére kívánták emelni a közérdekű adatok nyilvánosságának legerősebb közjogi korlátját jelentő szolgálati titok lehetséges időtartamát, másrészt a jelenlegi titokkategóriák helyett a szubjektív megítélésnek teret adó minősítési rendszert kívántak bevezetni. Az ezzel kapcsolatban tavaly kialakult szakmai vitában a minisztérium végül elfogadta Majtényi László érvelését, így részletkérdésekben sikerült elfogadható megoldást találni, ám a törvénytervezet egészét tekintve nem született megnyugtató eredmény.

Az adatvédelmi biztos posztjának betöltetlensége abban is megmutatkozott, hogy a tavalyi év második felében harmadanynyi ügy érkezett a hivatalhoz, mint az év első hat hónapjában. Elmaradtak a hivatalból indított, valamint az átfogó megyei vizsgálatok is. Ennek ellenére az adatvédelmi biztos által megvizsgálta ügyek száma éves szinten nem csökkent jelentősen (2000-ben 931, 2001-ben 872), mivel a magánszemélyek által benyújtott beadványok száma növekedett, ami leginkább a "nemzeti adatbázisok és a nagy adatkezelők" kategóriájába sorolt szervek által folytatott gyakorlattal szembeni kifogásokban mutatkozott meg. A beszámoló szerint egyes, éveken keresztül felmerülő adatvédelmi problémák ugyan megnyugtató módon megoldódtak, de továbbra is vannak olyan neuralgikus pontok, amelyek megoldásához az ombudsman jogosítványai nem elegendőek, ezért abban a jogalkotónak is részt kellene vállalnia - fejtette ki Péterfalvi Attila.

Németh I. Gergely