Svájc is Schengen-ország?

Az Európai Bizottság négy új tárgyalási témakört javasolt Svájcnak az évek óta húzódó kétoldalú problémák megoldására. Bern viszont azt szeretné, hogy tárgyaljanak együtt tíz nyitott kérdéskört, amelyeket kölcsönös engedmények és politikai döntések sorozataként kellene rendezni.

A bizottság által javasolt első tárgyalási pont a schengeni egyezménynek az alpesi országra való kiterjesztését célozza, biztosítva a határellenőrzéseknek a személyforgalomban való kiiktatását, mégpedig az Izlanddal és Norvégiával kötött egyezmény mintájára. A menekültügy terén Svájc már jelezte, hogy kész alkalmazni a dublini egyezményt, amely azt szabályozza, hogy melyik állam felelős a tagországok egyikében előterjesztett kérelem feldolgozásáért. A harmadik uniós javaslat a szolgáltatások szabad kereskedelmének kialakítását célozza, a negyedik a média és az audiovizuális szektorban való együttműködés kereteit szabná meg.

A Brüsszel és Bern közötti tárgyalások eredményeként már hét kérdésben folytattak megbeszélést, ezek közül létrejött a kétoldalú megállapodás a személyek szabad mozgásáról, a légi és szárazföldi közlekedésről, a műszaki együttműködésről, a mezőgazdaságról, a minőségbiztosításról és a közbeszerzésről. További, még nyitott pontok között említik a statisztikai, a környezetvédelmi, a csalások elleni és a feldolgozott élelmiszerekről szóló együttműködést. Különösen kényes problémának ígérkezik a forrásadó szabályozásának ügye, mert ennek gyakorlati alkalmazása súlyosan sértené a svájci banktitokhoz fűződő érdekeket. A forrásadó ügyében meglévő svájci ellenérdekeltséget érzékeltetendő a Reuters felhívja a figyelmet, hogy a világ off-shore központjaiban felhalmozott vagyon egyharmadát svájci bankokban helyezték el.

VG-összeállítás