A HEBC csatlakozásunk mellett
A magyar ipar versenyképessége nem függ az állami támogatásoktól, így az autópálya-építés folytatólagos állami védelme a termelékenység gátjaként is értelmezhető, ha az a nem megfelelő magyar felkészültségről szóló korábbi uniós kifogásokat erősíti - fogalmaz negyedik országértékelő jelentésében a Magyar EU Bővítési Üzleti Tanács (HEBC). A tanács a Magyarországon jelen lévő európai multinacionális vállalatokat tömöríti.
Az elmúlt évben a magyar piacon 5,3 milliárd eurós összbevételt elérő és mintegy 20 ezer főt foglalkoztató vállalati kör szerint a gazdasági fejlődés a térségben immáron a második szakaszba ért: már nem a gazdasági stabilitás, hanem a fenntartható fejlődés a cél, így fokozott szerep jut a szociális szempontoknak és a környezetvédelemnek is. Az eddigi tevékenységükkel közel 16 milliárd eurós tőkebefektetést elérő cégek újbóli invesztícióinak fő indítéka a magyar gazdaság magas alkalmazkodóképessége, a kedvező minőségi és hatékonysági mutatók, valamint a versenyképes költségek, amelyeket a kedvező földrajzi fekvés és a nagyfokú innovációs készség egészít ki. Ez utóbbi fenntartása érdekében azonban az oktatás kerül kulcsszerepbe, amelynek a piaci folyamatokhoz igazítása éppolyan égető feladat, mint az egészségügy megreformálása.
A nemzetközi szinten is elismert hazai innovációs színvonal fenntartása érdekében a HEBC szükségesnek tartja egy átfogó innovációs törvény megalkotását. Tapasztalatuk szerint Magyarország jó úton jár az infokommunikáció terén, ebben az évtized végére meghaladhatja az európai átlagot. A turizmus és a szoftveripar terén is jók az esélyek a regionális logisztikai központ szerepének elnyerésére, hiszen a keleti bővítéssel az európai piac földrajzi középpontja egyre közelebb lesz Magyarországhoz.
Az átmeneti intézkedéseket a HEBC különösen az európai uniós tagsággal nagy árváltozásra számító szférákban látja indokoltnak, a hirtelen változás itt ugyanis a feketegazdaság és az infláció növekedését válthatná ki. A HEBC a mielőbbi csatlakozás közös érdekét hangsúlyozva a félmilliárd fős egységesülő európai piac gazdasági súlyára, valamint a 60-80 milliárd euróval fokozódó gazdasági növekedésre és az ennek során keletkező 300 ezer új munkahelyre hívja föl a felek figyelmét.
