Kemény vitákra lehet számítani
A munka törvénykönyve jelentősebb változásai teljes körben még hatályba sem léptek, a munkaadók és munkavállalók máris egy újabb módosításról beszélnek. Mindkét oldal úgy véli, szükség lenne a már minden kormány által beígért, de meg nem valósított koncepcionális áttekintésre. Rolek Ferenc, a munkaadói oldal szakértője szerint nagy szükség lenne az átfogó módosításra, hiszen a munka törvénykönyve szellemében a már elavult, tradicionális jellegű gyári munkára épül, s nem veszi figyelembe a megváltozott világot. Alapvetően új szemléletre van szükség, amely félő, hogy mára még nem alakult ki. Így nincs sok esély erre a módosításra. Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség (ASZSZ) elnöke is a megváltozott világra hivatkozva sürgeti a lépést. Szerinte a munka világában elterjedt, polgáriasult szerződéskötések, az atipikus foglalkoztatás megjelenése szükségessé teszi a munkavállalók fokozottabb védelmét. Emellett a koncepcionális felülvizsgálat része lehetne az üzemi tanácsok szabályozásának kikerülése a munka törvénykönyvéből. Ám mindkét fél úgy látja, egyelőre nincs realitása az átfogó módosításnak.
Kisebb léptékű további törvénymódosítás azonban az ősz folyamán ismét esedékes lesz. Rolek viszont tart attól, az előző, "puccsszerű" törvénymódosítás után hasonlóra lehet számítani. A munkáltatók szerint szükség lenne a munkaidőkeret szabadabb felhasználását törvényileg lehetővé tenni, s módosítani kellene a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-megváltásával kapcsolatos mostani szabályozást. Ugyancsak elfogadhatatlan a munkáltatóknak a betegszabadság finanszírozása, ez a tb feladata. Arról még nem született döntés, a módosítást kezdeményezzék-e az Országos Érdekegyeztető Tanácsban.
Az Mtk tegye kötelezővé: a kollektív szerződés csak akkor érvényes, ha tartalmazza a munkaidőkerettel, a napi beosztással és a munkarenddel kapcsolatos megállapodást, sürgeti az ASZSZ. Újra kell tárgyalni a munkaközi szünet szabályozását, s szükség lenne a szakszervezeti tisztségviselők fokozottabb védelmére is. Szakszervezeti körökben továbbra sincs egyetértés a reprezentativitás kérdésében sem országos, sem helyi szinten. A helyi problémák megoldását jelenthetné annak törvénybe foglalása, hogy csak az a helyi szakszervezet lehet reprezentatív, amelyik valamelyik konföderációhoz vagy ágazati szakszervezethez tartozik.
Mindkét fél nehéz tárgyalásokra számít, már csak azért is, hiszen míg a szakszervezetek elégtelennek tartják a közelmúltban elfogadott Mtk.-módosítást, addíg a munkaadók szerint ez túlzott korlátokat jelent a cégeknek.
