Korrekciós nyugdíjemelés jelei

Az év első öt hónapjában 11,4 százalékkal nőttek a reálkeresetek Magyarországon - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ezen belül májusban kicsit magasabb, 11,9 százalékos volt a reálbér-dinamika. A reálgazdasági folyamatoktól látványosan elszakadó trend a költségvetési szektor, azon belül is elsősorban a közigazgatási szférában megvalósuló béremeléseknek köszönhető. Ezen a területen az első öt hónapban 40 százalékkal többet kerestek az alkalmazottak, mint egy évvel korában, míg a nemzetgazdaságban nincs még egy olyan ágazat, amelyiknél 20 százaléknál magasabb lett volna a bérnövekedés.

A magas béremelkedés novemberben kisebb mértékű nyugdíjkorrekciót tesz szükségessé, derül ki lapunk számításaiból.

A versenyszektorban 8,3, a költségvetési szférában 19,2 százalékos volt a reálkeresetek bővülése. A belső egyenetlenségre jellemző, hogy utóbbi területen úgy valósult meg a magánszektorban mértnél bő kétszer nagyobb reálbér-növekedés, hogy közben az oktatásban és az egészségügyben a keresetkiáramlás nem haladta meg a nemzetgazdasági átlagot. A közalkalmazotti bérek őszi emelése tovább növeli majd a szakadékot a két terület jövedelemfolyamatai között.

Ráadásul a versenyszféra mutatóját kisebb fenntartásokkal érdemes kezelni, hiszen a 25 százalékos minimálbér-emelés olyan jövedelmeket is láthatóvá tett, amelyeket eddig a "zsebbe" vagy más, a statisztika által nem látható módon kaptak a munkavállalók. Így valószínűleg a magánszférában a kimutatottnál valamivel kisebb a keresetemelkedés.

Mivel a bérfolyamatokat általában az év eleji bérpolitikai döntések, illetve az esetleges évközi kormányzati intézkedések nagyban meghatározzák, az idén a keresetbővülés már biztosan jelentősen meghaladja a GDP-bővülés, illetve a munkaerő hatékonyságnövekedésének ütemét. Emiatt a lakossági fogyasztás dinamikusan nő, és így a belső felhasználás dinamikája meghaladja a nemzeti jövedelem emelkedésének sebességét.

A tervezettet jelentősen meghaladó bérkiáramlás hatással van a nyugdíjemelések mértékére is. A januári, 9,7 százalékos emelést követően a növelés mértékét meghatározó nettó átlagkeresetnek a tervezettől való jelentős elszaladása miatt a nyugdíjkassza kiadási előirányzatát 74 milliárd forinttal korrigálták. A 4,5 százalékkal emelt összeget júniustól - januárig visszamenőleges hatálylyal - kapják a nyugdíjasok.

A nyugdíjemelés mértékét a nettó átlagkereset és az éves átlagos áremelkedések üteme fele-fele részben határozza meg. Ezt idén és tavaly további 3 százalékkal emelte a költségvetési törvény. E szerint januárban 9,7 százalékos emelést kaptak a nyugdíjasok (a költségvetés tervezésekor még 8,6 százalékos nettó átlagkereset-növekedéssel és 5 százalékos éves átlagos inflációval terveztek).

A pénzügyi tárca tegnap nyilvánosságra hozott költségvetési irányelvei szerint idén 17-18 százalékos lehet a nettó átlagkeresetek bővülése, az infláció éves átlagban pedig 5,5 százalékkal emelkedik. Ezért novemberben lesz még nyugdíjemelés, ám annak mértéke egy százalék körüli lehet, ugyanis a szükséges 4,5 százalékos korrekcióról még az előző kormány áprilisban döntött, előre hozva a novemberi korrekció nagy részét. Áprilisban a kormány még 15 százalékos nettó átlagkereset-növekedésre alapozta prognózisát. Ám a nettó átlagkereset ennél 2-3 százalékponttal nőhet gyorsabban, ami a svájci indexálás képlete szerint 1-,5 százalékos további korrekciót tesz szükségessé novemberben. (MI-OG)