Jelenleg is zajlanak az úgynevezett ágazati párbeszéd bizottság megalakulásával kapcsolatos előkészületek. A grémium újabb, ezúttal középszintű fórumot biztosítana a szociális partnereknek. Az Országos Érdekegyeztető Tanácstól (OÉT) abban is különbözne, hogy míg az OÉT-ben a munkaadói szövetségek, illetve szakszervezeti konföderációk vesznek részt, addig itt az ágazati munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek lesznek jelen. Feladatuk lesz a konzultálás, illetve az ágazati kollektív szerződések tető alá hozása. A testület a tervek szerint még az idén megkezdené működését. Ahhoz, hogy minden jogosítványát gyakorolhassa, a munka törvénykönyvének újabb módosítása szükséges - tájékoztatta a Világgazdaságot Herczog László, a szaktárca helyettes államtitkára.

Az ágazati párbeszéd bizottságban a kormányoldal képviselői csak eseti meghívással lesznek jelen. Hogy milyen feltételek alapján kerülnek a testületbe a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek delegáltjai, azon a tavaly megalakult tripartit ágazati tanács folyamatosan dolgozik. A mostani elképzelések szerint a részvétel különböző súlyozású feltételei közt - a munkavállalói érdekképviseletek esetében - szerepel az üzemi vagy közalkalmazotti tanácsválasztáson elért eredmény; az aktív tagok száma; az eddigi részvétel a szociális párbeszédben és az OÉT-ben, illetve a valamilyen nemzetközi szervezethez tartozás.

Az utóbbi három feltétel a munkaadói érdekképviselekre is érvényes lenne, de számítana a munkaviszony keretében foglalkoztatottak száma, a nettó árbevétel és a munkáltatói érdekképviselet tagjainak száma is. Az ágazati párbeszéd bizottságban a munkaadói kamarák - köztestületek lévén - nem vehetnek részt - emlékeztetett Herczog László.

A grémium megalakulását egyébként a PHARE-on keresztül az EU finanszírozza: a tavaly indult projekt összköltségvetése 2,5 millió euró, ennek 25 százaléka (mintegy 150 millió forint) a magyar önrész. Az uniós támogatás elnyerése is mutatja, hogy a nyugat-európai országok kívánatosnak tartják az ágazati kollektív szerződések elterjedését. Míg náluk a munkavállalók 70-80-90 százaléka esik ilyen egyezség hatálya alá, addig itthon a munkavállalók 45-50 százaléka érintett kollektív szerződés által. Itthon három ágazatban, a villamosenergia-iparban, sütőiparban, és az idegenforgalom-vendéglátásban köttetett eddig ágazati kollektív szerződés.

Tévhit, hogy az ágazati kollektív szerződések csak a munkavállalók érdekeit szolgálják. Ezek a kontraktusok a munkaadók és a munkavállalók számára egyaránt kedvezőek lehetnek - mondta lapunknak Kiss Péter munkaügyi miniszter. Az egész ágazatra kiterjesztett kollektív szerződés a munkaadó számára azért lehet előnyös, mert általa érhet el a konkurenciával szemben azonos versenyfeltételeket. Herczog László hozzátette: bár az OÉT meghatározó szerepet tölt be az érdekegyeztetésben, ott nehezen vagy egyáltalán nem kapnak teret az ágazati érdekek. Az ágazati kollektív szerződések további előnye abban mutatkozik meg, hogy általa biztosítható - az elsősorban a munkaadó szempontjából fontos - munkabéke is. Ez alatt nem csak a munkabeszüntetések mellőzése értendő. Éppúgy lényeges a munkaadónak is, hogy a munkavállalók elégedettek legyenek a béreik mértékével, a munkaidő-beosztással, egyszóval a munkafeltételekkel. Ellenkező esetben fennáll a veszélye annak, hogy más munkáltató elcsábítja őket, vagy rossz munkamorál alakul ki - magyarázta Herczog László.

Magyarországon elsőként a sütőiparra terjesztettek ki ágazati kollektív szerződést, még 1995-ben - emlékeztetett Werli József. A Sütőipari Egyesülés igazgatója szerint a megállapodás rendezett viszonyokat teremtett azáltal, hogy az ágazat minden munkaadójára és munkavállalójára nézve érvényes jogokat és kötelezettségeket ír elő. Egyébként nemcsak a gazdasági szereplőknek szolgál fontos iránytűként az egyezség, hanem a munkaügyi ellenőröknek is: ők vizsgálatuk során azt nézik, az adott munkáltatónál mennyiben teljesülnek a szerződésben foglaltak.