Kiterjesztett környezeti felelősség

Szigorodik a magánvállalkozások környezeti felelőssége az EU-ban a tagállamok környezetvédelmi minisztereinek legutóbbi találkozóján született megállapodás értelmében. Az új uniós direktíva közösségi szinten szabályozza a magáncégek anyagi felelősségét az általuk okozott környezeti károk megelőzéséért és helyreállításáért. A kötelezettség a gazdaság számos ágazatára - a vegy-, az energetikai, a nehéziparra - kiterjed, igaz, számos esetben felmenti a cégeket a kártérítési kötelezettség alól, s az állami felelősség kérdését is felveti, ha a környezeti kárt okozó vállalat nem érhető utol, vagy tevékenységét kormányzati jóváhagyással folytatta.

Ennek kapcsán a tagállamokban egy pénzügyi biztosítási rendszert kell kiépíteni. Elsőként a kárelhárítási kötelezettség és anyagi felelősség rendszerét dolgozzák ki, majd ezt öt évvel életbe léptetése után felülvizsgálják, s ekkor - a tapasztalatoktól függően - a szigorítás is felmerülhet. Az utóbbi kérdés, a várható pénzügyi terhek miatt, a tagállamok képviselői között heves vitákat váltott ki.

"A direktíva Magyarország számára nem jelent különösebb jogharmonizációs kötelezettséget, mivel a most elfogadott uniós előírások jó részét a magyar környezetvédelmi törvény már tartalmazza" - fogalmazott Schmuck Erzsébet. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium integrációs ügyekért felelős helyettes államtitkára kérdésünkre kifejtette: a hazai szabályozás bizonyos esetekben szigorúbb is, mint az EU direktívája, mivel a céltartalékképzés, a biztosítékadás és a felelősségbiztosítás intézményét is ismeri. "Ezzel szemben ma Magyarországon nincs elég pénz elkülönítve a környezeti károk elhárítására, s éppen az EU ez irányú törekvései biztosíthatnak jobb tárgyalópozíciót a tárca részére is a jövő évi költségvetés tervezetének előkészítése során ahhoz, hogy növelni lehessen a környezeti kárelhárításra fordítható központi forrásokat" - tette hozzá Schmuck Erzsébet. (NIG)