Adókedvezményekkel várják a befektetőket

Több kedvezőtlen körülmény is befolyásolta a város fejlődését.

Ma már talán kevesen emlékeznek rá, de annak idején a Dunai Vasmű, illetve a folyón átívelő híd telepítésénél is Mohács volt az első kiszemelt helyszín. Előbbi kapcsán komoly infrastrukturális fejlesztések, sőt lakótelep építése is indult a városban. Aztán a jugoszláv konfliktus miatt a vasmű Dunapentelére, a híd pedig Dunaföldvárra került. Érzékeny veszteséget jelentett számunkra a 90-es években csaknem hét évig elhúzódó délszláv háború, amely időben egybeesett a Magyarországra irányuló külföldi tőke legnagyobb betelepedési hullámával. A szerencsétlen körülmény miatt Mohács szinte teljes egészében kiesett a befektetők látóköréből, ennek hatása a mai napig érzékelhető.



Mit hozott a városnak a rendszerváltás, a gazdasági szerkezetátalakulás?

Sajnálatos módon a mohácsi cégek nagy része csak komoly nehézségek árán talált vevőre a gazdasági szerkezetváltás idején. Esetükben a túlélésért folytatott küzdelem, míg a privatizált társaságoknál a gyorsan foganatosított ésszerűsítési programok vezettek meglehetősen nagy arányú leépítésekhez.



Ilyen előzmények ismeretében jelenleg mi adja a helyi gazdaság alapját?

Mohács térségének óriási értéke, hogy az ország egyik legjobb - 48,7 aranykoronás - termőföldje található a környéken. Az itt működő agrárcégek - kicsik és nagyok egyaránt - jól, eredményesen gazdálkodnak. A mezőgazdasági alapanyagok további értékesítése, szállítása, illetve feldolgozása ugyancsak számos kisebb cég számára biztosít megélhetést. A már említett meghatározó nagy társaságok mellett egyértelműen kijelenthető, hogy a dinamikusan fejlődő kis- és középvállalkozások egyre inkább markáns szerepet vállalnak a város gazdasági életének alakításában.



Milyen kezdeményezésekkel igyekszik katalizálni ezt a folyamatot a város?

Mint már említettem, az országos tendenciához hasonlóan jelenleg nálunk sem mondható élénknek a külföldi nagybefektetői érdeklődés. Ezért is különösen örömteli számunkra a Mohácsi Ipari Parkban a kis- és középvállalkozások számának gyarapodása. A mintegy 150 hektáros területből 60 hektár infrastruktúrával ellátva még kiajánlható, és elsősorban a már említett szektor képviselői részéről élénk az érdeklődés. Személyes véleményem, hogy a város és környezete is jobban jár, ha 50-100 ilyen, 5-10-15 főt foglalkoztató kisüzem települ be, mint ha egy vagy két nagybefektető érkezik hasonló nagyságú foglalkoztatási volumennel. A betelepülők számára a foglalkoztatottak számához, illetve a vásárolt telek nagyságához kötődő jelentős kedvezményeket, adókedvezményeket adunk.



A közelmúltban készült el az ipari parkhoz kapcsolódó vállalkozói inkubátorház.

Önmagában már ez is jó hír, számunkra azonban ennél is többet jelent, hogy az 1200 négyzetméternyi műhelyterületet és a hozzá kapcsolódó irodákat, szociális blokkokat tartalmazó létesítmény máris megtelt. Az inkubátorházban nemcsak az induló vállalkozásokat, hanem a telephely-, illetve működési problémákkal küszködő kis cégeket, üzemeket is befogadtuk. A létesítmény küldetése, hogy megerősítse, hosszú távon versenyképessé tegye az ipari parkba betelepülő vállalkozásokat.



A város életében jelenleg mi hordozza a legnagyobb gazdasági potenciált?

A küszöbönálló EU-csatlakozás kapcsán a város gazdaságának jövőjét egyértelműen az elhelyezkedésből fakadó déli határvárosi szerep, illetve a vízi közlekedést kiszolgáló kikötői infrastruktúra fejlesztése határozza meg. Számunkra létkérdés ennek az adottságnak a lehető leghatékonyabb kiaknázása. Egy 2001-es kormányrendelet mondja ki, hogy a város kikötői infrastruktúráját alkalmassá kell tenni a határ- és vízi rendészeti funkciók, az EU-s vámeljárás és -igazgatás, illetőleg az állat- és növény-egészségügyi feladatok ellátására. Ennek érdekében jövő tavasszal egy kétéves, közel hárommilliárd forintos költségvetésű állami fejlesztési program indul. A projekt maradéktalan kiszolgálása érdekében az önkormányzat megvásárolta a fejlesztéshez szükséges területeket, és azokat 25 évre térítésmentesen állami hasznosításba adta. Az önkormányzat ugyanakkor további kapcsolódó fejlesztési területekkel is rendelkezik, amelyeket értékesítéssel, illetve saját projektek révén kíván hasznosítani.



Néhány éve újból szóba került a mohácsi híd megépítése.

Reményeink szerint a híd 8-10 éven belül megépülhet. A néhány éven belül realizálódó M6-M56 útfejlesztést követően a híd a város és térsége kelet-nyugati irányú hazai és nemzetközi közlekedési összeköttetéseit javítaná jelentősen. Ugyanakkor a híd Mo-hács számára óriási lehetőség lenne a szigeti oldal feltárására. A 13 ezer hektáros város területének 60 százaléka a folyó túlsó partján van, ahol jelenleg mindössze 1100 ember él. Az önkormányzat tudatosan készül a csodálatos természeti adottságokkal rendelkező, a lakóterület bővítése szempontjából remek életteret biztosító szigeti oldal fokozatos integrációjára, ezt célozza a jövőre induló vezetékes gázellátási és csatornázási programunk.



Polgármesterként milyen képet alkotna az öt-hat évvel későbbi Mohácsról?

A nem is olyan régen még 20 százalék fölötti munkanélküliségi ráta jelenleg 12 százalékos, szeretném, ha ez nem lenne magasabb 4-6 százaléknál. A közlekedési infrastruktúra javulása, az ipari park, a határkikötő prosperálása akár 5-600 új munkahelyet is eredményezhet, hozzájárulhat a jövedelmek javulásához, a békés, nyugodt kisvárosi élethez.