Mohács: Európa határkikötője

Mohács történelme 900 évnél régebbi időkre nyúlik vissza. Hírnevét belföldön és Európában is az 1526 augusztusában a török ellen elszenvedett vesztes csata véste a köztudatba. A Duna partján, a déli határvidéken helyezkedik el, az ország határkikötőjeként. 1998-ban Mohács térségét kiemelt vállalkozási övezetté nyilvánították, ennek következtében Mohácson és néhány környező településen ipari park létesült, mely körülmény kedvező feltételeket teremt a beruházni szándékozók számára. 2003 első fél évében ugyanitt elkészült az önkormányzat beruházásában egy inkubátorház, ami az induló vállalkozásoknak tud helyet biztosítani.

A mohácsi térségben 53 ezren élnek, az aktív keresők száma 21 ezer fő. A város vonzáskörzete 48 települést és ezzel együtt önkormányzatot foglal magában. Mindössze két város van a térségben, jellemző az 500 fő alatti, túlnyomórészt a peremterületen elhelyezkedő kistelepülés. A térség meghatározó vonzásközpontja Mohács, valamint várossá nyilvánítása óta Bóly szerepe is jelentős. Az ipari üzemek és ezen belül a nagy munkáltatók elsősorban Mohácson, másodsorban a Mohács-Bóly tengelyen alakultak, illetve találhatók meg. A mezőgazdasági kis- és nagyvállalkozások, valamint a szolgáltató és ipari kisvállalkozások a két nagytelepülést körbevevő és a térség peremvidékén alakultak és működnek.

A térség néhány gazdasági szektorára - mezőgazdasági kisvállalkozások, építőipar, feldolgozóiparon belül a konzervipar - jellemző az idényszerű foglalkoztatás. Ezen a munkaerő-piaci szegmensen kialakult egy változóan pulzáló mechanizmus, miszerint a téli időszakban a munkanélküliség, az év másik részében pedig a foglalkoztatottság magasabb szintje a jellemző.

Az 1989-90-es társadalmi-gazdasági átmenet a városban és térségében is az országos tendenciához hasonlóan zajlott le. A nemzetközi piacok rohamos beszűkülésével, valamint az ipar és a mezőgazdaság gyors privatizációjával ugrásszerűen megjelent és megnőtt a munkanélküliség. Az évekig tartó jugoszláviai polgárháború következtében megszűnt a határ menti bevásárlóturizmus, a bevezetett nemzetközi embargó szinte nullára csökkentette a délre irányuló nemzetközi kereskedelmet, s ellehetetlenítette a térség cégeinek kedvező privatizációs lehetőségeit. Ez a mai napig kihat Mohács gazdaságának fejlődésére is. Mindezek miatt Mohács ipari parkjában a befektetési lehetőségek iránti érdeklődés nem a várakozásoknak megfelelően alakul.

Az európai uniós csatlakozással Mohács várhatóan Európa határkikötője lesz, e körülménytől jelentős gazdaságélénkítő hatást várnak a város vezetői.