Nagy lehetőségek a k+f-ben

Versenyképesség és tudás alapú gazdaság - erre összpontosítanak az EU-tagországok állam- és kormányfői csúcstalálkozójukon Brüsszelben, de erre kell figyelniük a jövőre csatlakozóknak is. Magyarországnak feltétlenül be kell kapcsolódnia ebbe a folyamatba, vélik a lapunknak nyilatkozó szakemberek. Első lépésként a legfontosabb az innovációs törvény elfogadása.

A közelmúltban több tucat nagyszabású transzeurópai projektről születtek tervek a közlekedés, az informatika és a kutatás-fejlesztés terén, ám mint az EUobserver megjegyzi, a végső szót nem most, hanem a decemberi csúcson mondják ki az állam- és kormányfők. Eddig a legnagyobb figyelmet a rendkívül fontos - Magyarországot is érintő - közlekedési projektek kapták, ám a lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint nagy lehetőségek és kihívások várnak ránk az innováció, a kutatás-fejlesztés terén is.

Az EU a lisszaboni program keretében 2010-re irányozta elő az európai kutatási térség megteremtését, és egyúttal azt is, hogy a tagok uniós szinten átlagosan a GDP 3 százalékát fordítsák kutatás-fejlesztésre. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke szerint 2002-ben az EU-átlag e téren 2 százalék körül volt, a hazai pedig épp- hogy elérte az 1 százalékot. Rendkívül sürgető tehát az in-novációs törvény elfogadása, amely lehetővé tenné egy speciális alap létrehozását és működtetését 2004. január 1-jétől. A pénzt fele-fele alapon az állam és a vállalatok adnák össze, s a vállalkozások közül azokat köteleznék korrigált nettó árbevételük 0,2 százalékának befizetésére, ahol nem folyik k+f tevékenység. Pakucs szerint hazánknak jó lehetőséget jelentenének az ilyen tervek, mert az elmúlt két évben minden tekintetben haszonélvezői voltunk az EU kutatási keretprogramjának.

A gazdaságban jelentősen nő a tudástartalom, ami növeli Magyarország ázsióját, hiszen a térségben magasabb hozzáadott érték előállítására és közösségi szinten is nagyobb teljesítményre képes - véli Fodor István, az EU-magyar üzleti együttműködési tanács elnöke. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ehhez nélkülözhetetlen stabil háttér megteremtésével még adós az ország, elsősorban az oktatásban és a szemléletváltozásban, valamint a nem kevésbé fontos forrásfelhasználásban, ahol a minőség és az innováció országa helyett még mindig az infrastruktúra túlzott fejlesztése felé billen a mérleg nyelve. Holott mindig az oktatás a leggyorsabban megtérülő beruházás, tette hozzá, amely az eredményeként jelentkező intenzívebb kutatás és fejlesztés segítségével jobb és több pozíciót biztosíthat az EU-tag Magyarországnak, mint amivel tagjelöltként rendelkezik.