Az első akadályon túl vagyunk
Az alapvető magyar törekvések szempontjából biztatóan alakulnak a leendő EU-alkotmány körüli viták - derült ki a külügyminiszterek nápolyi találkozójának végére. Az első akadályon túl vagyunk - kommentálta Kovács László azt a tényt, hogy a tanácskozáson a részleges spanyol fenntartástól eltekintve immár valamennyi állam támogatta - vagy legalábbis nem kifogásolta - a kisebbségekhez tartozók jogaira vonatkozó bekezdés elhelyezését az unió leendő alkotmányos szerződésébe. A soros olasz EU-elnökség által asztalra tett verzió egyfelől elhagyta ugyan a kollektív jogokra történő utalást, de a kérdéskört teljes egészében mellőző konventszöveghez képest immár külön is kitér a kisebbségek jogaira a rögzítendő alapvető értékek között.
A téma exponálását eddig ellenző államok közül Szlovákia, Lett- és Észtország minisztere úgy nyilatkozott, hogy ilyen formában együtt tud élni a szövegtervezettel, Franciaország pedig nem hozta szóba a kérdést. Az egyetlen észrevételt Ana Palacio spanyol külügyminiszter tette, aki szerint ugyan elfogadható a szöveg megőrzésére irányuló magyar törekvés, ám annak tartalmát jogi szempontból még valamelyest pontosítani kell. A visszavonást azonban ő sem kérte, miközben számos újabb ország (így egyebek között Németország, Belgium és Románia is) felsorakozott az aktív támogatók közé.
A magyar prioritások listáján ugyancsak szereplő európai bizottsági összetétel kapcsán szintén a budapesti igények irányába mozdultak el a dolgok. Franco Frattini külügyminiszter a kétnapos ülést záró sajtóértekezletén úgy fogalmazhatott, hogy immár széles körű támogatás övezi azt a törekvést, hogy valamennyi tagországnak legyen egy-egy tagja a brüsszeli testületben. Az olasz diplomácia vezetője ugyan kerülte, hogy mindezt végleges megállapodásként jelentse be, de ettől igazából tartózkodott minden más kérdés esetében is (amúgy pedig résztvevők szerint "lényegében eldőlt a kérdés"). Miként bennfentesek utóbb megállapították, az egész tanácskozás során érezhető volt az a törekvés az olasz elnökség részéről, hogy egyfelől minél több kérdést tisztázzanak, másfelől viszont kerüljék a poralizálásra okot adó véglegesség kinyilvánítását. Ez egyébként a konferencia azon elve szerint, hogy "semmi sincs addig lezárva, amíg minden nincs lezárva", amúgy sem lenne lehetséges.
Sokan áttörésként értékelték azt is, hogy brit-francia-német beterjesztés nyomán lényegében a védelmi politikai együttműködésben is sikerült közös nevezőre jutni. Eszerint a majdani alkotmány módot adhat az ezt óhajtó - és erre kellően fel is készült - tagországok szorosabb védelempolitikai együttműködésére, hangsúlyozottan fenntartva ennek átlátható, nyitott és befogadó jellegét. További fontos kompromisszum, hogy a jelek szerint mégis lesz önálló - tehát adott esetben a NATO-tól függetlenül is működni képes - katonai tervező sejt, ám ezt egyes tervektől eltérően nem állomásoztatnák állandó helyen.
