A víz lehet az új arany az ingatlanpiacon: a klímaváltozás lassan, de biztosan átírhatja a lakások értékét – egy érdekes jogi kérdés is felmerült a vízparti nyaralóknál
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA klímaváltozásról legtöbbször a hőhullámok, az aszály vagy a kiszáradó tavak jutnak eszünkbe, pedig ezek a folyamatok hosszabb távon az ingatlanpiacot is átalakíthatják. A kérdés inkább az, hogy mikor jelennek meg ezek a változások az árakban, és mely térségek lehetnek a nyertesek vagy a vesztesei az új körülményeknek.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a Világgazdaságnak azt mondta: a klímaváltozás és az ingatlanpiac között sok a hasonlóság, hiszen egyik sem egyik napról a másikra változik. Az ingatlanárak egy piaci fordulat után is csak hónapok alatt reagálnak, miközben a klímaváltozás is fokozatos, apró lépésekben fejti ki hatását.
A szélsőséges időjárás még nem írja át az árakat
A szakértő szerint az emberek jellemzően akkor érzékelik igazán a klímaváltozást, amikor valamilyen látványos esemény történik:
- hosszan tartó aszály,
- rendkívüli árvíz
- vagy rekordokat döntő hőhullám
következik be. Ezek azonban önmagukban még nem eredményeznek azonnali áresést vagy áremelkedést az ingatlanpiacon.
Balogh László szerint Magyarország ráadásul speciális helyzetben van. A klímaváltozás elsősorban nem új természeti jelenségeket hoz, hanem a már ismert problémákat erősíti fel:
szárazabbá válhatnak az aszályos időszakok, magasabbra emelkedhetnek a nyári hőmérsékleti csúcsok, és nagyobb kilengések jellemezhetik az árvizeket.
Ezek azonban olyan kihívások, amelyekkel az ország korábban is együtt élt, csak várhatóan egyre szélsőségesebb formában jelentkeznek.
Nem költözünk el, inkább alkalmazkodunk
Az ingatlanpiacon ráadásul egy másik tényező is lassítja a változásokat: a magyarok rendkívül helyhez kötöttek. A szakértő rámutatott, hogy
tízből kilenc ember saját tulajdonú ingatlanban él, a költözések döntő többsége pedig mindössze 20–30 kilométeres körzetben történik. Ez azt jelenti, hogy a hőség önmagában aligha indít el tömeges „klímamigrációt” az országon belül.
Sokkal valószínűbb forgatókönyv, hogy az emberek alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. Ha egy panellakás nyáron már nehezen elviselhetővé válik, a legtöbben előbb szereltetnek fel légkondicionálót, javítják a szigetelést vagy árnyékolják az ingatlant, mintsem egy hűvösebb térségbe költözzenek.
Ebben még jelentős tartalékok vannak: az Ingatlan.com korábbi elemzése szerint a mintegy négymillió magyar háztartásból csupán 1,1 millió rendelkezik klímaberendezéssel, vagyis nagyjából minden negyedik otthon. A klíma ráadásul sok esetben az ingatlan értékét is nagyobb mértékben növeli, mint amennyibe a telepítése kerül.
A víz lehet a következő nagy értéknövelő tényező az ingatlanpiacon
Miközben a hőség hatása lassan épülhet be az árakba, Balogh László szerint van egy olyan tényező, amely jóval gyorsabban átértékelheti egy ingatlan értékét: a víz. Elsősorban
- a családi házak
- és a kertes ingatlanok
esetében válhat egyre fontosabbá, hogy miként biztosítható az öntözés vagy akár a vízellátás. A szakértő szerint
azok az ingatlanok, amelyek természetes vízgyűjtő területen fekszenek, vagy ahol a talajvíz könnyebben elérhető, hosszabb távon versenyelőnybe kerülhetnek.
Ha például egy kúthoz elegendő jóval kisebb mélységig lefúrni, és stabil a vízutánpótlás, az a jövőben az ingatlan értékében is megjelenhet. Balogh szerint ez a folyamat akár gyorsabban is végbemehet, mint ahogy a hőmérséklet-emelkedés hatása beépül az árakba.
A Balaton és a Velencei-tó helyzete összetettebb
Első pillantásra logikusnak tűnhet, hogy a tartósan alacsony vízállás rontja a tóparti ingatlanok értékét, a valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.
A vezető elemző szerint a Velencei-tó térségében ma még sokkal erősebben alakítja a keresletet
- Budapest
- és Székesfehérvár
közelsége, valamint az autópályás megközelíthetőség, mint maga a tó állapota. A térség az elmúlt években egyre inkább agglomerációs övezetté vált, így a kiköltözési hullám jelentős keresletet biztosít a helyi ingatlanok számára.
A szakértő szerint a tó vízállásával kapcsolatos problémák ráadásul nem új keletűek, ezért a piacnak már volt ideje alkalmazkodni hozzájuk. Emiatt jelenleg nem lehet egyértelmű ok-okozati kapcsolatot kimutatni a vízszint változása és az ingatlanárak alakulása között.
A klímaváltozás új jogi kérdéseket is felvethet
A csökkenő vízszint ugyanakkor nemcsak gazdasági, hanem jogi kérdéseket is felvethet Balogh László szerint:
Ha egy tó tartósan visszahúzódik, felmerülhet, hogy mi számít majd vízparti teleknek, ki rendelkezik a korábbi partsáv helyén kialakuló területtel, illetve hogyan változhatnak a telekhatárok.
Ezekre a kérdésekre ma még nincsenek egyértelmű válaszok, de a szakértő szerint hosszabb távon ezek is az ingatlanpiac működését befolyásoló tényezőkké válhatnak.
A klímaváltozás tehát egyelőre nem forgatja fel a magyar ingatlanpiacot, de fokozatosan átalakíthatja azt, hogy mit tekintünk értékes otthonnak. A jövőben a jó elhelyezkedés és a panoráma mellett egyre fontosabb szempont lehet a megfelelő szigetelés, a légkondicionálás, a biztos vízellátás vagy éppen az, hogy egy ingatlan mennyire képes alkalmazkodni a szélsőségesebb időjárási viszonyokhoz.
