BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Donald Trump volt minisztere kimondta, amit senki sem akart hallani: Amerika az iráni háborút nem nyerheti meg a levegőből, jöhet a szárazföldi invázió

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Múlt héten hivatalosan is véget ért a tűzszünet a Közel-Keleten. Donald Trump korábbi minisztere egy iráni szárazföldi invázió lehetőségéről is beszélt. Az elemzők újabb olajár-emelkedésre számítanak.

Hamarosan akár még súlyosabbá válhat a közel-keleti konfliktus. Donald Trump amerikai elnök korábbi védelmi minisztere arra figyelmeztetett, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem fogja megnyerni az Irán elleni háborút pusztán légi bombázásokkal, hanem az Iszlám Köztársaság gazdaságának megfojtásával kellene rákényszerítenie Teheránt a Hormuzi-szoros megnyitására.

Donald Trump amerikai elnök
Amerikai Egyesült Államok USA
Irán, iráni háború, iráni konfliktus
Donald Trump korábbi minisztere egy iráni szárazföldi invázió lehetőségéről is beszélt / Fotó: Saul Loeb / AFP

Az Amerikai Egyesült Államok szerdán újabb csapásokat mért Iránra, Trump pedig kijelentette, hogy a következő hetekben fokozni fogja a támadásokat annak érdekében, hogy megállapodásra kényszerítse az irániakat.

Mark Esper, aki Trump első elnöki ciklusában vezette a Pentagon munkáját, a Financial Timesnak úgy nyilatkozott, hogy ez a stratégia nem változtatná meg Irán álláspontját és azon törekvését, hogy ellenőrzése alatt tartsa a szorost.

„Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ha ugyanazzal az intenzitással folytatnánk a bombázásokat, mint néhány hónappal ezelőtt, és ezt hosszabb időn keresztül fenn is tartanánk, az érdemi változást hozna” – mondta Esper.

Kiújultak a harcok Iránnal

Donal Trump múlt héten bejelentette, hogy véget ért az Iránnal kötött, rövid életű tűzszünet, miután az elnök állítása szerint Teherán megsértette azt az Egyesült Államokkal kötött egyetértési megállapodást, amely a Hormuzi-szoroson keresztüli szabad tengeri hajózás biztosításáról szólt arra az időszakra, amíg a felek egy hosszabb távú rendezésről tárgyalnak. A harcok kiújulása azzal fenyeget, hogy a Közel-Kelet ismét súlyos válságba sodródik, miközben újabb inflációs hullámot indíthat el a világgazdaságban.

A kulcsfontosságú tengeri útvonalon – amelyen a világ kőolajforgalmának mintegy 20 százaléka halad át – a hajózás szabad volt azelőtt, hogy az Egyesült Államok és Izrael hadműveleteket indított volna Irán ellen. A támadásokat követően Teherán nagyrészt lezárta a szorost, és a hajóforgalom azóta is csupán töredéke a konfliktus előtti szintnek.

Esper kedden, Aspenben nemzetbiztonsági szakértők előtt arról beszélt, hogy a Trump-adminisztrációnak átfogó gazdasági nyomásgyakorlást kellene alkalmaznia a Hormuzi-szoros körüli konfliktus rendezésére, amely világszerte megemelte az üzemanyagárakat.

„Hogyan lehet nyomást gyakorolni rájuk? Az egyik lehetőség a teljes körű katonai támadás. A másik az, hogy gazdaságilag megfojtjuk őket” – mondta Mark Esper szerdán a Financial Timesnak.

Újra elszállhat az olajár

Hozzátette ugyanakkor, hogy ez csak „idővel, türelemmel és fegyelmezett végrehajtással”, valamint széles körű nemzetközi támogatással lehet eredményes. „És ennek az ára számunkra egy ideig magasabb üzemanyagár lesz.”

A Brent nyersolaj július eleje óta 16 százalékkal emelkedett, hordónként mintegy 85 dollárra, ahogy a konfliktus egyre súlyosabbá vált. Az olajipar vezetői és elemzői arra figyelmeztetnek, hogy a globális nyersolajkészletek már most kritikusan alacsony szinten állnak, és a Hormuzi-szoros tartósabb lezárása az olajárak meredek emelkedését válthatja ki, amely akár az iráni háború kezdeti szakaszában látott, 100 dollár feletti szinteket is meghaladhatja.

Szerdán az amerikai kormány energiaügyi adatai azt mutatták, hogy az Egyesült Államok stratégiai és kereskedelmi nyersolajkészletei a múlt héten ismét csökkentek, és immár 1984 óta nem látott mélységbe estek. Az üzemanyagárak ismét emelkednek a kínálat szűkülése miatt, ami annak kockázatát vetíti előre, hogy újabb inflációs hullám indulhat el, annak ellenére, hogy júniusban mérséklődött az árnövekedés üteme.

Esper, akit Trump nem sokkal a 2020-as elnökválasztási veresége után menesztett, arra is figyelmeztetett, hogy egy elhúzódó háború súlyos terhet róna az Egyesült Államok védelmi költségvetésére, és gyengítené az ország katonai felkészültségét olyan kihívásokkal szemben, mint Kína. Amerikai katonai elemzők szerint a védelmi minisztérium már most több tízmilliárd dollárt költött el, valamint évekre elegendő lőszer- és fegyverkészletet használt fel egy olyan háborúban, amelynek lezárása továbbra sem látszik.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.