BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hollandia mégsem engedi be a magyar munkavállalókat?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Hollandiának is védenie kell munkaerőpiacát az EU-bővítés után - jelentette ki Gerrit Zalm pénzügyminiszter. Hága - például Németországgal és Ausztriával ellentétben - mindeddig azonnali liberalizációt ígért e téren. Eddig úgy tűnt, jövő májustól öt tagország ad teljesen szabad utat a magyar munkavállalóknak.

Amennyiben Németország ideiglenesen lezárja munkaerőpiacát a lengyel munkavállalók előtt, akkor azok Hollandiában fognak állást keresni - mutatott rá Zalm egy pártrendezvényen. A pénzügyminiszter az olcsó munkaerő "beözönlésének" kivédésére szükségesnek tartja védőintézkedések bevezetését.

Hollandia azon öt tagország közé tartozik, amelyek korábban jelezték: 2004. május 1-jétől teljes mértékben megnyitják munkaerőpiacukat a tíz új tagország polgárai előtt. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a pénzügyminiszteri megjegyzés hivatalos állásponttá válik-e, ám tagadhatatlan, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb nyomás

nehezedik a hágai kormányra

a "keleti roham" kivédése érdekében.

Mint ismeretes, a csatlakozási szerződés az első két évben automatikusan lehetővé teszi a tizenötök számára a munkaerőpiac védelmét szolgáló jelenlegi nemzeti szabályok és kétoldalú megállapodások fenntartását, ami további három évre külön indoklás nélkül meghosszabbítható. A 2009.májusa utáni két esztendőben viszont már csak akkor lehet alkalmazni a korlátozásokat, ha a liberalizáció bizonyíthatóan zavart okozna az adott tagállam munkaerőpiacán.

Eddig Német-, Francia- és Finnország, továbbá Belgium és Ausztria jelezte hivatalosan, hogy élni kíván a nemzeti szabályok fenntartásának lehetőségével. Könnyítésekre azonban ezen országokban is számíthatnak a magyar munkavállalók: Ausztria például évek óta fokozatosan emeli a külön engedélyeztetési procedúra nélkül alkalmazható határ menti magyar ingázók számát. Legalább ilyen fontos, hogy a korlátozásokat fenntartó tagországokban is érvényesülni fog a közösségi preferencia elve (tehát egy németországi állásra jelentkező magyarnak már "csak" az ottani versenytársaktól kell majd tartania, míg a huszonötökön kívüli pályázókkal szemben előnyt élvez majd az engedélyezés során). A csatlakozási szerződés azt is előírja, hogy a csatlakozás pillanatában vagy azt követően legalább 12 hónapos engedéllyel kinn dolgozók az egy év elteltével az adott országban automatikusan jogosultak lesznek további munkavállalásra, akkor is, ha egyébként nem a szabad munkaerő-áramlás, hanem a nemzeti és kétoldalú szabályozás van érvényben. Ez bizonyos megszorításokkal a velük együtt kinn lakó családtagokra is vonatkozik.

Hollandia mellett eddig Dánia, Svédország, Nagy-Britannia és Írország vállalta munkaerőpiaca azonnali megnyitását; a fennmaradó öt tagállam nem nyilatkozott egyértelműen. A helyzet a briteknél és az íreknél tekinthető biztosnak, hiszen itt már jogszabályban is rögzítették a 2004. május 1. utáni szabad munkavállalást az új tagok polgárai számára.

Hollandiának is védenie kell munkaerőpiacát az EU-bővítés után - jelentette ki Gerrit Zalm pénzügyminiszter. Hága - például Németországgal és Ausztriával ellentétben - mindeddig azonnali liberalizációt ígért e téren. Eddig úgy tűnt, jövő májustól öt tagország ad teljesen szabad utat a magyar munkavállalóknak.

Takács Gábor

-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.