Járai: nincs veszélyben a 2008-as euró cél

A GDP a következő években 3 százalék körül bővül, ami elmarad a magyar gazdaságban lévő, potenciális 5 százalék körüli szinttől, de lényegesen meghaladja az EU átlagát - mondta Járai Zsigmond jegybank-elnök.

Járai Zsigmond hangsúlyozta, hogy Magyarország uniós csatlakozása nem jelent automatikusan felzárkózást az EU gazdaságaihoz, de, mint mondta, 2005-ben a jövő évinél magasabb növekedéssel számolnak és a GDP szerkezete is jobb lesz az ideinél. Példaként említette, hogy felgyorsult a dezinflációhoz történő vállalati alkalmazkodás.

"Az államháztartás idei deficitje jelentősen meghaladja a kormány által tervezett 4,5 százalékot, ám ez még nem veszélyezteti az euró 2008-as bevezetését" - mondta. Hozzátette: arra számítanak, hogy az államháztartás hiánya az év végén 5,5 százalék körül alakul, amit jövőre az önkormányzatok egyenlege további 0,5 százalékponttal növelhet.

Hangsúlyozta, hogy az államháztartás további konszolidálására van szükség, elsősorban a kiadások visszafogásával, a versenyképesség növelése érdekében pedig elengedhetetlennek nevezte az alrendszerek reformját.

Hozzátette, hogy jövőre mintegy 1 százalékpontos keresletszűkítésre kerül sor, ám a kormány által tervezett 3,8 százaléknál magasabb lesz az államháztartás hiánya, ezért további költségvetési szigorításra lesz szükség a maastrichti kritériumok teljesítéséhez.

Járai Zsigmond hangsúlyozta, hogy az idén év végén 5 százalék körüli inflációval számolnak. Jövőre az áfa-emelések az átlagos inflációs szintet 1,6 százalékponttal növelik. Hozzátette: az adóemelések egyszeri hatását leszámítva a jövő évi infláció 5 százalék körül alakul, így a 2005 végére megcélzott 4 százalékos infláció eléréséhez nincs szükség monetáris szigorításra.

A jegybank-elnök elismerte, hogy elsődlegesen a 2005. év végi cél teljesülését tartják fontosnak, ám mint mondta, a 2004-es infláció miatt sem aggódik.

A változatlanul hagyott jegybanki alapkamattal összefüggésben Járai Zsigmond kifejtette: a 250-260 forint/euró közötti árfolyamnak hosszabb távon kell fennmaradnia. Amíg a jegybankon múlik, erősen kívánják a forintot tartani az inflációs cél elérése érdekében. Úgy vélte: ennél gyengébb árfolyam hosszabb távon nemcsak az inflációs cél elérését, de az euró 2008-as bevezetését is veszélyeztetné.

Járai Zsigmond hangsúlyozta: amennyiben az inflációs cél és az árfolyamcél összeütközésbe kerülne, a jegybank a forint leértékelődését nem fogadná el. Az MNB csak olyan kamatpolitikára hajlandó, amely összhangban van az euró tervezett időpontban való bevezetésével.

A két héttel ezelőtti, kötvényvásárlás útján végrehajtott bankközi piaci intervencióval kapcsolatban kifejtette: ez egyszeri beavatkozás volt, a jegybanknak nincs hozamcélja. Hozzátette: az akkor vásárolt néhány tízmilliárd forintnyi kötvény továbbra is az MNB tulajdonában van.

"A jegybank nem tervez újabb állampapír-vásárlásokat" - mondta.

Járai Zsigmond hangsúlyozta: fontos, hogy a májusi uniós csatlakozás után Magyarország minél előbb belépjen az ERM II-es árfolyam rendszerbe.

"A várható egyensúlyi árfolyam nem esik messze a mostani piaci árfolyamtól - tette hozzá. (MTI)