A székely gazdákat is tönkreteszi Brüsszel a román miniszterelnök-helyettes szerint, aki magyar
A székely gazdák számára is káros lenne az agrártámogatási rendszer átalakítása. „Teljesen érthetetlen az, ahogy megfogalmazták az első javaslatokat a következő hétéves ciklusra, hisz átírnák a vidékfejlesztési támogatásokat és a területalapú támogatásokat is. Abból csak negatívum jöhet le” – jelentette ki a Facebookon közzétett videójában Tánczos Barna, Románia miniszterelnök-helyettese.

„Szeretnék úgy plafonálni a támogatásokat, hogy valahol 90 hektár fölött már elkezdene a degresszíva csökkenő támogatási szint, ezzel nagyon-nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek azok a közbitokosságok, akik a legértékesebb legelőket birtokolják itt, Székelyföldön, de a kisebb gazdáknak is rossz az, hogy a 20 ezer eurótól már kezdődne a támogatás csökkenése, hisz azok a családi gazdaságok, amelyeknek sikeresen megvolt a konszolidációja és elkezdtek saját lábukon állva fejlődni, azoknak a perspektíva veszik el, az tűnik el” – fejtette ki az RMDSZ politikusa.
Hozzátette, hogy pénteken Tusványoson Nagy István magyar agrárminiszterrel egyetértve arról beszéltek, hogy miként lehetne megállítani azt a folyamatot, amit elkezdett az Európai Bizottság, és hogyan lehetne visszafordítani teljesen ezt a javaslatot, újratárgyalni és a gazdák számára előnyösebbé tenni.
Nagy István: a székely gazdák számíthatnak a kormány segítségére
„Történjen bármi, számunkra alapvetés, hogy minden magyar felelős minden magyarért, mi ennek szellemében cselekszünk és segítünk a parajdi bányakatasztrófa miatt nehéz helyzetbe került gazdáknak is” – jelentette ki Nagy István agrárminiszter, pénteken, Alsósófalván.
Az Agrárminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a parajdi bányakatasztrófa felszínre hozta és megerősítette az összetartozás érzését, az összefogás, a segíteni akarás szándékát. Május végén a megáradt Korond-patak elárasztotta a bányát, víz öntötte el a járatokat, omlás keletkezett.
„A víz beletaposott abba, amit az ember hosszú évszázadokon át felépített. Nemcsak a bánya falai roppantak meg, hanem emberi sorsok is. Veszélybe került az itt élők megélhetése, a föld és a vetés” – emelte ki Nagy István. Hozzátette, ebben a helyzetben kiemelten fontos, hogy Székelyföldön az itt élő testvéreink mindig számíthatnak az anyaországra, a magyar kormányra.
„Nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is segítjük azokat az alsósófalvi gazdálkodókat, akiknek a földjén gátakat építettek a víz elleni védekezés során. A Székelyföldi Agrár Szolidaritási Program keretében ugyanis 300 zsák búzát adtunk át a helyi termelőknek” – tette hozzá.
A miniszter hangsúlyozta, amíg van tudás, amíg van szándék, amíg itt vagyunk egymásnak, addig mindig van remény is. Az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít a külhoni gazdálkodók támogatására, hogy biztosítsa számukra a szülőföldön való boldogulást. Kezdeményezéseinkkel évről évre egyre több gazdálkodót érünk el a Kárpát-medence magyarlakta területein. Külhoni ösztöndíj- és gyakornok programjaink a fiataloknak is lehetőségeket biztosítanak. A Kárpát-medencei Falugazdász Hálózat pedig valódi sikertörténet Nagy István szerint.


