Magyarország elveszítette vonzerejét

Az elmúlt évek működőtőke-áramlásai a négy kelet-közép-európai csatlakozó országban 1999 és 2003 első fele között vegyesen alakultak: a GDP-arányos beáramlások alapján Magyar- és Lengyelország stagnáló-romló, Csehország és Szlovákia jelentősebb és javuló teljesítményt mutatott fel - áll az ICEG kutatóintézet külföldi működőtőke-áramlást vizsgáló tanulmányában.

A különbség mögött néhány tényező markánsan eltérő alakulása húzódik meg. Kiemelkedik a privatizációs folyamat eltérő lezajlása. Míg Magyar- és Lengyelország esetében a privatizációs bevételek aránya csökkenő, addig Csehországnál és Szlovákiánál növekvő. A magánosításhoz kapcsolódó befektetések nélküli működőtőke-áramlások visszaigazolják a privatizáció kiemelkedő szerepét.

Döntőnek bizonyult a költségtényezők alakulása is. Az euróban mért fajlagos munkaerőköltség a teljes időszakban mindenhol emelkedett, de mértéke és forrásai eltérőek voltak. Csehországban a drágulást közel azonos mértékben okozta a felértékelődő valuta és a bérek növekedése, Lengyelországban és Szlovákiában az árfolyam hol ellensúlyozta, hol fokozta a béremelkedés hatását. Összességében mindhárom országban a keresetek bővülése relatíve kiegyensúlyozottnak mondható, Magyarországon viszont a termékegységre jutó munkaerőköltség növekedésének fő hajtóereje a mindenféle racionalitástól elrugaszkodó béremelkedés volt, amihez a periódus második felében a felértékelődő árfolyam is csatlakozott. Ez kizárólag a politikai ciklus eredménye, és egyben a későbbi makrogazdasági egyensúlyi problémák gyökere is - állapítja meg az ICEG.

A makrogazdasági folyamatok közül (a már korábban említett nominális felértékelődésen kívül) a dezinflációs pályát eltévesztő monetáris politika által elszenvedett hitelvesztés befolyásolta a tőkeimportot. A gazdaságpolitikai hitelvesztést Lengyel- és Csehország esetében más helyzet előzte meg, nem egy fiskális expanzió által térdre kényszerített monetáris politika. Így a hitelesség újraépítésére is nagyobb a mozgástér. Ez magyarázza a befektetők nyugodtabb viselkedését. Magyarországon ellenben a kedvezőtlen körülmények halmozásával a fiskális és monetáris irányítás közötti összhang hiánya, illetve az alkalmazott monetáris és árfolyamrendszer latens inkonzisztenciája eredményeként állt elő a hitelesség megcsappanása és ezen keresztül a befektetői bizalom zuhanása. (MI)