Nőtt a körjegyzőségek száma

Az elmúlt négy-öt évben nőtt a körjegyzőségek száma, s a tapasztalatok szerint a feladatokat is jobb szakmai színvonalon látják el a nagyobb apparátust működtető körjegyzőségek, mint a 2-3 munkatárssal dolgozó polgármesteri hivatalok - derül ki abból az összefoglalóból, amelyet a Belügyminisztérium készített e társulási forma működésének tapasztalatairól.

Az önkormányzatok megalakulását követően számos település döntött úgy, hogy önálló polgármesteri hivatalt kíván fenntartani. Ennek oka elsősorban a korábbi közös tanácsok miatti ellenérzés volt, bár a tanácsi szisztéma nemcsak az ügyvitel közös ellátását jelentette, hanem az érintett községek testülete is közös volt.

A magyar önkormányzati rendszer sajátossága, hogy számos alacsony lélekszámú, gazdaságilag kis teljesítőképességű helyhatósággal rendelkezik. A települések nagy önállóságot kaptak, egy részük azonban nem képes hatékonyan, megfelelő szakmai színvonalon biztosítani a közszolgáltatásokat. A kisebb községek lakói is joggal várják el önkormányzatuktól a település üzemeltetését, fejlesztését és a közszolgáltatások színvonalának emelését. Ennek érdekében minden önkormányzat eldöntheti, mely feladatait látja el önállóan, és melyeket társulás keretein belül. Együttműködésük bővítése, feladataik célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, a térségi kapcsolatok elmélyítése érdekében szabadon társulhatnak más önkormányzatokkal.

A hazai települések több mint 90 százaléka község, amelynek nagyobb részében - több mint 1700-ban - a lakosság száma nem éri el az ezer főt. Nyilvánvaló, hogy ezeknek az önkormányzatoknak nagyobb része a közszolgáltatások jelentős részét önállóan nem képes biztosítani a polgárainak. Az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének fő útja ezért a szélesebb körű, átfogó társulási rendszer kialakítása.

A települési önkormányzatok által létrehozott társulások sajátos formája a körjegyzőség, amelynek keretében az igazgatási, valamint a képviselő-testületek működésével kapcsolatos feladataikat és a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását látják el. Az önkormányzati törvény fő szabályként kimondja, hogy az ezernél kevesebb lakosú községek alakíthatnak körjegyzőségeket, de ezer és kétezer lakos közötti települések is csatlakozhatnak, a körjegyzőség székhelye pedig lehet ennél nagyobb község vagy város is.

A társulási hajlandóság erősítése érdekében a központi költségvetés évek óta növekvő támogatásokkal segíti a körjegyzőségek működését. Az önkormányzatoknak járó településüzemeltetési normatíva mellett a közös hivatali apparátust létrehozó helyhatóságok mindegyike kap alaptámogatást, s a körjegyzőségeket kiegészítő, ösztönző támogatás is megilleti. Az alap-hozzájárulás tavaly 193 ezer forint volt, az idén viszont már havonta 296 ezer. A kiegészítő támogatás függ egyrészt a társult önkormányzatok számától, másrészt a települések lakosságának számától. A rendszer így ösztönző, de korlátozó elemeket is tartalmaz, miután a költségvetési törvényben meghatározott - egy körjegyzőséghez tartozó - településszám után már nem nő az ösztönző hozzájárulás mértéke.

Az idei adatok szerint az országban 607 körjegyzőség működik, s összesen 1632 önkormányzat látja így el igazgatási feladatait.

A körjegyzőségre vonatkozó szabályozást továbbfejlesztve indokolt lenne, ha a törvény az ötszáz főnél kisebb települések esetén nem adna lehetőséget önálló polgármesteri hivatal fenntartására, illetve az ötszáz és ezer lakos közötti községeknél szigorítaná a hivatal fenntartásának szabályait. A közös feladatellátás elősegítése érdekében a jövőben is szükséges a pénzügyi ösztönzőrendszer fenntartása és továbbfejlesztése.