Bírság helyett börtönbüntetés az állatkínzásért?

Ma kezdődik a parlamentben az állatkínzást bűncselekménnyé minősítő jogszabálytervezet részletes vitája - írja a Népszabadság. A javaslat lényege, hogy az állatkínzás ne legfeljebb 50 ezer forintos bírsággal sújtható szabálysértés, hanem akár hároméves börtönnel büntethető bűncselekmény legyen. Az állatvédők tavaly több mint 270 ezer aláírást gyűjtöttek össze a Szili Katalin parlamenti házelnök és Hegyi Gyula országgyűlési képviselő által megfogalmazott javaslat támogatására. Akkor egy fadd-dombori kutyakínzás nyomán került napirendre az ügy.

A Fauna Állatvédő Egyesület tapasztalatai szerint a probléma nemcsak a kedvtelésből tartott állatokat érinti: a hazai nagyüzemi sertéstartásban mindennaposnak számít az állatkínzás. Az állatvédők az elmúlt hónapokban azt is megpróbálták kideríteni, hogy a nagyüzemi állattartás gyakorlatában hogyan érvényesül az állatok jólléte iránti (jogszabályban is rögzített) elvárás. "Arra az eredményre jutottunk, hogy a malacok foglecsípése, farokkurtítása és kasztrálása - amit a "húsgyárakban" rutinszerűen, érzéstelenítés nélkül végeznek - egyértelműen állatkínzásnak tekinthető, hiszen ezek a beavatkozások más tartási körülmények között elkerülhetőek lennének" - nyilatkozta Pencz Levente, a Fauna programvezetője a Népszabadságnak. A csonkítást az érvényes jogszabályok szerint csak indokolt esetben - és nem rutinszerűen - lehetne végezni. Ezekre a beavatkozásokra egyébként azért van szükség, mert a túlságosan szűk, természetellenes környezetben tartott állatok a stressz hatására könnyen kárt tennének egymásban - tette hozzá.

Ami az érzéstelenítés nélküli kasztrálást illeti, ez egyre kevésbé számít bevett gyakorlatnak az európai állattartóknál: Norvégia már deklarálta, hogy betiltja a barbár beavatkozást. Hollandiában, Belgiumban, Németországban, Dániában és Svédországban is tervezik a tilalom bevezetését. Pencz Levente szerint a hazai állatvédők a nagyüzemi állattartás alternatívájaként igyekeznek minél szélesebb körben népszerűsíteni a szabad tartás és a biotenyésztés módozatait, a vásárlókat pedig arra buzdítják, hogy ha tehetik, ne vásároljanak nagyüzemből származó húst és hústerméket.(Nol)