Gyorsul a magyar gazdaság

Tavaly az utolsó negyedévben - a szezonálisan igazított adatok szerint - a GDP 1 százalékkal haladta meg az előző negyedévi szintet. Ez az utóbbi szűk két esztendő legmagasabb adata, és a harmadik egymást követő időszak, amikor gyorsulásról számol be a Központi Statisztikai Hivatal. Az egy évvel ezelőtti szinthez képest 3,6 százalékos volt a javulás (a KSH ezt a számot az előzetes adatokhoz képest 0,1 százalékponttal felfelé módosította). A folyamatosan javuló gazdasági összteljesítménynél is jobb hír, hogy végre a növekedés struktúrája is változott.

Jelentős szerkezetjavulás következett be az exportvezérelt bővülés irányába, ami az előző két évinél fenntarthatóbb gazdasági pályát vetít elénk - értékelte az adatokat Kovács György, a Budapest Economics makroelemzője. A kivitel növekedési üteme hoszszú idő után először jelentősen meghaladta a behozatalét (az export három éve nem látott ütemben, 17 százalékkal bővült), a lakossági fogyasztás pedig közeledett a GDP-növekedés üteméhez: a harmadik negyedévi 9 százalékos dinamikáról 5,2 százalékra csökkent a háztartások éves fogyasztásnövekedése.

A beruházási aktivitás élénkülése ellenére a teljes felhalmozás összességében csökkent, ugyanis a készletezési tevékenység jelentősen visszaesett. Ez feltehetően a beinduló exportértékesítéseknek köszönhető, így a korábbi negyedévek készletfelhalmozása is a vállalati szektor erőgyűjtéseként értelmezhető.

A termelési oldalon is követhetők a szerkezeti változások: a szolgáltatási szektor ugyan alig érezte meg a lakossági fogyasztás visszaesését (azt inkább a felhasználási oldalon jelentkező importdinamika visszaesésében láthatjuk), viszont éven belül folyamatosan gyorsult a feldolgozóipari termelés, és hozzáadott érték alapon az utolsó három hónapban már 6,7 százalékos növekedést regisztrált a KSH.

Az idén egyértelműen gyorsulhat a gazdaság, a tavalyi, éves átlagban 2,9 százalékos GDP-növekedés után az idén 3,2 százalékos lehet a bővülés - véli Kovács, aki inkább az óvatosabb elemzők közé tartozik előrejelzésével. A szerkezeti átrendeződés fázisa még nem zajlott le, a lakossági fogyasztás dinamikája 2004-ben tovább lassul, ami meglátszik majd a szolgáltatószektor teljesítményén - indokolja a viszonylag kis mértékű élénkülést jelző prognózisát a közgazdász.

A magyar növekedési adatok egyébként a nemzetközi trendhez hasonlatosak. A csatlakozó országok közül csupán Észt- és Csehország nem mutat egyértelmű gyorsulást, de az elmúlt egy év teljesítménye ott sem nevezhető alacsonynak. A lengyel stagnálásnak már régen vége (most újra 5 százalékot közelíti a GDP-növekedés), a balti államok szárnyalnak, a szlovák és a szlovén gazdasági folyamatok pedig szinte kopírozták a magyart 2003-ban. A fejletlenebb EU-tagországok esetében szintén az éven belüli javulás a jellemző, igaz, Portugália esetében ez még mindig recessziót jelent.