Jogorvoslat elhúzódó perekért

Átlagban 6-7 ezer euró kártérítést fizetett eddig az egyes panaszosoknak a magyar állam a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság elmarasztaló határozatai alapján, de akadt olyan eset, amikor 12 ezer euró volt a nem vagyoni kártérítés. Így, bár kétségkívül elsősorban Magyarország megítélése miatt bírnak jelentőséggel, anyagi szempontból sem közömbösek a strasbourgi fórumnak az államot bíróságai mulasztásáért felelőssé tevő, kötelező döntései.

Az elmarasztalásokat kivédendő az Igazságügyi Minisztérium olyan jogszabályt készít elő, amit Strasbourg hatékony jogorvoslatnak tekinthet a bírósági eljárások elhúzódása miatt - közölte a Világgazdaság érdeklődésére Weller Mónika, a minisztérium szakmai tanácsadója. A tervezett új jogintézmény, az eljárás elhúzódása miatti kifogás lényege, hogy sérelem esetén a panaszos jogosult kezdeményezni, a bíróság pedig köteles megtenni a szükséges lépéseket. Az elképzelések szerint az eljárási kifogás elbírálása a fellebbviteli bíróság feladata lenne.

Magyarországot máig 19 esetben marasztalta el a strasbourgi bíróság, amelyhez azért fordultak a hazai ügyfelek, mert pereikben elfogadhatatlan ideig nem született döntés. Az ügyek elhúzódásának többféle oka lehet: gyakran csúszik például az eljárás a késedelmes szakértői vélemény, máskor viszont adminisztrációs mulasztás miatt.

Bár a peres fél megsürgetheti ügyét, hiányzik az a szankció, amely az eljáró bírót intézkedésre készteti. A strasbourgi gyakorlat ezt a lehetőséget nem is tekinti hatékony jogorvoslatnak, amit viszont kötelező lesz bevezetni - mondta Weller Mónika.

Az eljárási kifogás az érintett bíró személyi aktájába kerülvén, annak előmenetelét befolyásolhatja. A panaszos pedig a mulasztás okán nem vagyoni kártérítési igényt érvényesíthet. Bár nem pótolja a megkívánt jogorvoslatot, tavaly július óta megnövekedett a polgári perrendtartásban a bíróságok felelőssége. Kifejezetten az eljárás elhúzódása miatt azonban itthon még nem ítéltek meg senkinek jóvátételt.