Nyolc díj hazai fejlesztőknek

A beérkezett harminchét pályázatból nyolc nyert díjat a 2003-as Magyar Innovációs Nagydíj pályázaton. Az ünnepségen Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke kifejtette: Magyarország büszke lehet kreatív gondolkodóira, találmányaira. Gaál Gyula, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára a bírálóbizottság nevében elmondta, hogy a huszonegy szakterületről beadott pályaművek nagyszerű eredményeket, értékeket képviseltek. A Magyar Innovációs Alapítvány kuratóriuma először 1993 januárjában hirdette meg a pályázatot, azóta évente egyszer ítélik oda a díjat.



>> A nagydíjat a 3DHistech Kft. nyerte

A 3DHistech Kft. digitális szövettani laboratóriumot fejlesztett ki. A pályázat a nagydíjon kívül megkapta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) innovációs díját is. A szövettani laboratórium kifejlesztése egyetemi munkaként indult, hat évig tartott, s ezalatt 10-15 kutató dolgozott rajta.

Finanszírozót persze nem sikerült találni hozzá, a szükséges pénzt a munkára az időközben felállt konzorcium tagjai adták össze - tájékoztatta lapunkat Molnár Béla, a kft. vezetője. Az eljárás során a metszetet tartalmazó tárgylemezről nagy felbontású és nagy sebességű digitális eszközzel készítenek háromdimenziós felvételt. A kép külön programmal értékelhető, melynek során meghatározhatók a minta számszerű paraméterei is.

Az értékelés akár távmunkában is végezhető, hiszen az adatok interneten továbbíthatók. A rendszer további előnye, hogy egyszerre több kép készíthető, és szövettani minta is értékelhető. Magyarországon egy ilyen berendezés működik, a SOTE belgyógyászati klinikáján, a világon összesen pedig tizennégy. Ára százezer eurónál kezdődik.



>> A GKM-nek legjobban

az Egis terméke tetszett

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2003. évi Innovációs Díját az Egis Gyógyszergyár Rt. Talliton tabletta innovációja nyerte el.

A 2000-ben törzskönyvezett 6,25, 12,5 és 25 mg hatáserősségű tablettákat a 2001 közepén megtörtént kihirdetés után tudták forgalomba hozni. 2003-ban a bétablokkolók piacán értékben már az előkelő negyedik helyet foglalta el 575 millió forintos forgalommal, az eladott dobozszám szerint pedig az ötödik volt, 461 ezer dobozzal.

Az innováció értéke, hogy a betegek széles köre hozzájuthat egy modern, előnyösen összetett hatású bétablokkolóhoz, amely hatékony és gazdaságos kezelést tesz lehetővé a magas vérnyomás, a koszorúér-betegségek és a szívelégtelenség esetén egyaránt. Ugyanakkor bizonyítottan kedvező azon betegeknek, akiknek alapbetegségéhez valamilyen anyagcsere-eltérés társul. A jó minőségű generikus készítmény eddig körülbelül 200-220 millió forint megtakarítást eredményezett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a betegek számára. A tabletta az Egis saját gyártású hatóanyagjából készül.



>> Kémiai kísérleti készlet

Fodor Erika tanártól

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2003. évi innovációs díját Fodor Erika tanár, egyéni vállalkozó "Legyél te is felfedező" kémiai tanulókísérleti eszközkészlete kapta.

A készlet már a boltokban kapható. Része egy szabadalmaztatott, multifunkcionális eszköz, amelyhez módszertani útmutatásokat is tartalmazó receptfüzetet mellékeltek több mint 100 gyors, látványos, anyagtakarékos, balesetveszély-mentes kísérlet elvégzéséhez. A kísérletek lefedik a teljes általános, és középiskolai tananyagot, sőt többet is. Javasolják a kémia mellett a biológia, fizika, környezetismeret tantárgyak oktatásához is.

Az eszköz könnyen kezelhető, a hagyományos vegyszermenynyiség századát használja, és olcsó is, mert rendkívül anyagtakarékos, nem igényel szaktantermet, még folyóvizet sem. Egy iskola 300-450 ezer forintért juthat hozzá.



>> A Bátortrade-nek jutott

a környezetvédelmi díj

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2003. évi környezetvédelmi innovációs díját a Bátortrade Kft., a szerves hulladékok környezetkímélő ártalmatlanítása terén érdemelte ki. A tízfős mezőgazdasági vállalkozás a biogáz-előállítás terén ért el kimagasló eredményeket. Környezetvédelmi beruházása révén épült üzemének elsődleges feladata a környezetterhelés csökkentése a környezetvédelmi szempontból problémás, szerves hulladéknak minősülő anyagok energetikai célú újrahasznosításával.

Az üzemben - Magyarországon és világviszonylatban is egyedülálló eljárással - a biogáztermelés hatékonyságát az eddigi legmagasabb szintre emelték. A folyamat végén értékesíthető villamos, és hőenergia, valamint biotrágya képződik. Tavaly a mezőgazdasági és feldolgozóipari hulladékok kezeléséből származó árbevétel több mint 700 millió forint volt.



>> Többfunkciós

szállítóeszköz két cégtől

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium idei agrárinnovációs díját a bagodi Mezőgép, Mezőgazdasági Gép- és Fémszerkezetgyártó Kft., valamint az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének közös pályázata, a többfunkciós mezőgazdasági szállítóeszköz innovációja kapta.

A bagodi társaság a mezőgazdasági gépek széles skáláját kínálja, például erdőművelő gépet, gyümölcsszedő kocsit, gödörfúró gépet, melegágykészítő gépet és talajmarót.

Az FVM cégének stratégiája a hazai mezőgazdaság, élelmiszeripar és vidékfejlesztés műszaki fejlesztése. Kutatásai három pilléren nyugszanak: az alap és alkalmazott k+f-en, a technológiai fejlesztésen, valamint a gép- és technológiafejlesztésen.



>> Dunaferr-Körte Organica:

olcsó szennyvízkezelés

A Magyar Szabadalmi Hivatal 2003. évi innovációs díját a Dunaferr Rt., valamint a Körte Organica Rt. közös pályázata, a meleghengerműi szennyvízkezelés innovációja nyerte el. Általa a beruházási költség kétmilliárd forintos, az üzemeltetési kiadások évi félmilliárd forintos megtakarítása válik lehetővé.

A tavaly nyár óta működő közös tisztítómű a meleghengermű úgynevezett revés - acélhulladékkal és olajjal szennyezett - víz, valamint a nagyolvasztóban létrejövő kohógáztisztító zagy ártalmatlanítását és újrahasznosítását teszi lehetővé, a Körte-Organica Rt. szakemberei által kidolgozott szabadalom alapján. Az eljárással kezelt szennyvíz a szükséges hűtés és vízkezelés után egyrészt visszaforgatható a gyári hálózatba, minősége pedig lehetővé teszi a felesleg Dunába engedését.

A külföldi szakirodalom szerint a két önálló tisztítóművet 2,8 milliárd forintból lehetett volna felépíteni, az éves üzemeltetésük pedig legalább 800 millió forintba került volna. Viszont az új, közös tisztítómű 800 millió forintba került, és évi 320 millió forintból működtethető.



>> Transzformátorállomás

Kaposvárról

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2003. évi innovációs díját a Kaposvári Villamossági Gyár Kft. környezetbarát, betonházas transzformátorállomás-családja kapta. A gyár megalakulása, 1964 óta foglalkozik villamosipari berendezések tervezésével, gyártásával és értékesítésével. 1993-ban magyar magántulajdonba került, jelenleg kft. formában üzemel. Oszlopkapcsolói, transzformátorállomásai megtalálhatók mindegyik áramszolgáltató területén, hagyományos beszállítója a Budapesti Elektromos Műveknek és az E.On Rt.-nek is. Éves termelése bő 40 százalékát exportálja Európa szinte minden országába. Termékeit, gyártástechnológiáját folyamatosan fejleszti. 1996 márciusa óta alkalmazza az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszert. 2002-ben áttért az MSZ EN ISO 9001:2001 minőségirányítási, és MSZ ISO 14001 szerinti környezetirányítási rendszerre.



>> BorsodChem: biológiai szennyvízkezelés

Az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány 2003. évi innovációs díját a BorsodChem Rt. új biológiai szennyvízkezelési technológiája érdemelte ki. A beruházás 2001-ben indult és 2002 derekára készült el, s egyike volt a társaság környezetvédelmi beruházásainak. A szennyvíztisztító rekonstrukciója révén a szerves szennyeződéseket tartalmazó ipari szennyvizek hatékonyabb kezelésére anaerob biológiai tisztítórendszert létesítettek, valamint a szennyvíz nitrogéntartalmának eltávolítására egyes egységeket átalakítottak. A rendszer megfelelő hatékonysággal működik, a kibocsátott tisztított szennyvíz minősége megfelel mind a magyarországi, mind az európai normáknak.

A beruházás hatására a szennyvíz minőségében bekövetkezett kedvező változás mellett csökkent a szennyvíztisztítás során keletkező, veszélyes hulladéknak minősülő, úgynevezett fölös iszap mennyisége is. Az anaerob tisztítórendszeren keletkező biogáz energiatartalmát újrahasznosítási folyamatban, gőz előállítására használják. (BHL)