A bevándorlás valamelyest javíthatja Európa és más fejlett térségek demográfiai mutatóinak romlását, ám a jelenlegi nyugdíjrendszereket így sem lehet fenntartani - vélekedik az ENSZ. A világszervezet most közzétett éves gazdasági és társadalmi jelentése azzal számol, hogy - a jelenlegi demográfiai trendeket és éves átlagban 600 ezer bevándorlót alapul véve - 2050-ig majdnem 96 millió fővel fog csökkenni Nyugat-Európa lakossága. Ahhoz, hogy a jelenlegi szinten maradjon az egy nyugdíjasra jutó aktív korúak száma, gyakorlatilag elviselhetetlen - a jelenlegit esetenként hússzor meghaladó - mértékű migrációra lenne szükség. Németországnak például évente 3,6 millió külföldit kellene befogadnia, jóllehet a mostani tendenciák alapján mindössze évi 211 ezer fős migrációval lehet számolni.

Kisebb-nagyobb mértékben a többi fejlett országot is érinti ez a probléma. Ha egyáltalán nem lenne bevándorlás, akkor a nyugati világ lakossága a 2000-ben mért 1,2 milliárdról az évszázad közepéig egymilliárd főre olvadna. A várható migráció összességében ellensúlyozni fogja ezt a fogyást, ám a lakosság életkori összetétele így is romlani fog. Az ENSZ szerint több helyütt - így Európában is - nemcsak az idősek arányának jelentős növekedésére, hanem az összlakosság fogyására is fel kell készülni.

Mindez hatalmas kihívást jelent az érintett államok nyugdíj-, egészségügyi és általában szociális ellátórendszerei számára. A kormányoknak átfogó stratégiát kell kidolgozniuk a helyzet kezelésére: ennek keretében a nyugdíjkorhatár emelését, az ellátás szintjét és a munkaképes korú lakosság nagyobb arányú munkára fogását is el kell érni. A világszervezet szakértői szerint enyhítheti a problémákat a szezonális munkaerő beáramlásának ösztönzése. Ez az állandó migrációnál kevesebb szociális feszültséget okoz a fogadó országokban.