Koalíciós alku Ukrajnában

Több mint három hónapos huzavona után koalíciós megállapodásra jutottak a 2004-es narancsos forradalom vezető erői Ukrajnában: Viktor Juscsenko államfő Mi Ukrajnánk nevű tömörülése, Julija Timosenko korábbi miniszterelnök pártja, illetve a kisebb szocialista párt. A megállapodást várhatóan holnap írják alá; egyes hírek szerint azért nem ma, mert június 22. a Szovjetunió náci megszállásának emléknapja, mások szerint viszont az egyezmény tervezetét még a pártokon belül is el kell fogadtatni. Viktor Janukovics, a márciusi választásokon győztes, de önmagában kormányt alakítani nem képes oroszbarát Régiók Pártjának elnöke emiatt máris törvénysértést emleget: szerinte a pártok jóváhagyása előtt nem lett volna szabad bejelenteni a koalíciós megállapodást.
Az egyezmény belső elfogadtatása azért bizonyulhat kényes kérdésnek, mert a Mi Ukrajnánk és a szocialisták tagjai közül is sokan inkább a Régiók Pártját választották volna koalíciós partnernek. Mint emlékezetes, az egykoron harcostárs Juscsenko és Timosenko viszonya tavaly szeptemberre igencsak megromlott, amikor is az államfő a választási ígéretek be nem tartása miatt menesztette az addig a miniszterelnöki posztot betöltő Timosenkót. Azonban a koalíciós megállapodás nyomán most visszatérhet a kormányfői székbe; első helyettesét a szocialisták adhatják majd, míg a parlamenti elnöki tisztet a Mi Ukrajnánk politikusa, Jurij Jehanurov jelenlegi miniszterelnök töltheti be.
Az ellentétek nyomán számos elemző kétli, hogy Timosenko képes lesz fenntartani a stabil kormányzati többséget. A jövendő miniszterelnök maga is elismeri, hogy „vannak kockázatok, amelyeket néhány ember jelent az országon belül és kívül”, ám természetesen bízik a sikerben. A stabilitás megőrzése közgazdászok szerint már csak azért is fontos, mert az előfeltétele a külföldi működőtőke-beáramlás növekedésének, amire pedig a folyó fizetési mérleg hiányának ellensúlyozása miatt van szükség. A deficit az év első negyedében elérte a 753 millió dollárt, ami a legmagasabb negyedéves hiány 1998 óta. A tavalyi év azonos időszakában még 1,6 milliárd dolláros folyó fizetési többletet könyvelhettek el Ukrajnában. A látványos romlást az magyarázza, hogy a hrivnya erősödése, egyes importvámok megemelése, illetve az orosz földgáz drágulása nyomán a behozatal 2006 első négy hónapjában 23,2 százalékkal bővült, miközben az export 3,9 százalékkal visszaesett.
A piacok egyelőre kivárnak: a koalíciós megállapodás részleteiben még ismeretlen tartalmát fontosabbnak tartják, mint a megszületéséről szóló bejelentést. Előrejelzések szerint az ukrán gazdaság az idén 2,8 százalékkal bővülhet. VG