BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Reformkalapács alatt a megyék

Várhatóan ma nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek az egészségbiztosítás reformjáról szóló törvénytervezetet; elfogadása esetén januártól megkezdik az egy biztosító, több egészségpénztár rendszerének a kiépítését, amelyben lényeges szerep jut a magánbefektetőknek. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) jogutódja, az Egészségbiztosítási Alapot Kezelő Szerv (EAKSZ) központi hivatalként dolgozik, a létrejövő egészségpénztárak havi gyógyítási jelentései alapján, szektorsemlegesen, fejkvóta alapján utalja át a pénzt a szolgáltatóknak, az összeget a díjtételi bizottság állapítja meg. A járulékot továbbra is az APEH szedi be, a járulékfizetésre nem kötelezettek után az állam fizet.

A tervek szerint megyénként 18 előtársaság alakul, a fővárosban és Pest megyében négy. Ezekből a társaságokból jönnek létre az egészségbiztosítási pénztárak, amelyekben 51 százalék lesz a magyar állam forgalomképtelen vagyona. Az alakuláskor az állam nevében az állami vagyonnal való gazdálkodásért felelős miniszter jár el.

Az előminősítésen sikerrel szereplő pályázók indulhatnak az árverésen; az nyer, aki a legtöbbet fizet a pénztár kisebbségi tulajdonrészéért. A szaktárca 50-100 milliárdot remél az árveréstől. (A szóba jöhető befektetők egy csoportja ma hozza nyilvánosságra a véleményét.) Először a főváros és Pest megye kerül majd kalapács alá, ezután az utóbbival kapcsolatos megyék, ábécésorrendben, végül a többi megye, ugyancsak ábécérendben. Az el nem kelt részvényekre a második fordulóban azok tehetnek ajánlatot, akik korábban már eredményesen licitáltak. A biztosítottak a licitálás lezárása után tudják meg, hogy melyik pénztár szerezte meg a területüket, ennek tudatában választhatnak közülük. A kassza csak akkor kezdheti el működését, ha legalább 500 ezer és kezdetben legfeljebb 2 millió tagja van. A tagtoborzás jövő év májustól július végéig tart. A vételárat 2008. április 30-ig kell megfizetni, ám ha a vevő nem szerez magának 500 ezer tagot, a pénz felét viszszakapja. A taggyűjtést követő két hónapon belül alakulhatnak meg a pénztárak a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai szerint. Szakértői becslések alapján a 22 előtársaságból 2009-ben 7-15 pénztár kezdheti el a működését. Ám mivel a tb-járulék és az annak fejében járó egészségügyi ellátási csomag egységes, s a ma is járó marad, versenyezni csak többletszolgáltatásokkal, például a napi- és a vizitdíj átvállalásával, rendszeres szűrővizsgálatokkal lehet.

Az egészségpénztárak zártkörű részvénytársaságok lesznek, átmenetileg legalább 3 milliárd forint biztonsági tőkét kell tartalékolniuk, a működési költségük a bevétel 4 százaléka lehet. (Az OEP-é 1,6 százalék.) Esetleges megszűnésükkor az államnak elő- és visszavásárlási joga van. A pénztár legfőbb szerve a részvényesekből álló közgyűlés. Az öttagú igazgatótanácsban három tagot a kisebbségi tulajdonos állít ki, a felügyelőbizottság háromtagú lesz. Minden, a tagságát érintő megyeszékhelyen, valamint a fővárosban ügyfélszolgálatot, folyamatosan működő diszpécserszolgálatot és rendszeresen frissített internetes felületet kell működtetnie, ezek a szolgáltatások rendjéről tájékoztatnak, kivizsgálják a biztosítottak panaszait.

A BETEGEK JÖVŐJE

Aki nem választ pénztárat, a területén működő tagja lesz

Bővül a tájékoztatás a pénztárakkal és a kórházakkal kapcsolatban

A biztosítási felügyelet révén erősödik a fogyasztóvédelem

A betegutak szervezésével transzparensebb lesz a gyógyítás

A pénztárak versenye a jobb ellátást garantálja

Lehetőség van évente új kassza választására

A várólistákat megismerve év közben pénztárváltás lehet

A ma tb-járulék fejében kapott ellátás továbbra is jár

A gyógyszer- és segédeszköz-támogatás egységes marad

A kötelező védőoltások árát az ÁNTSZ fizeti





Bővül a tájékoztatás a pénztárakkal és a kórházakkal kapcsolatban

A biztosítási felügyelet révén erősödik a fogyasztóvédelem

A betegutak szervezésével transzparensebb lesz a gyógyítás

A pénztárak versenye a jobb ellátást garantálja

Lehetőség van évente új kassza választására

A várólistákat megismerve év közben pénztárváltás lehet

A ma tb-járulék fejében kapott ellátás továbbra is jár

A gyógyszer- és segédeszköz-támogatás egységes marad

A kötelező védőoltások árát az ÁNTSZ fizeti A SZOLGÁLTATÓK JÖVŐJE A pénztárakkal finanszírozási szerződést kötnek

Egy szolgáltatónak több kasszával lehet szerződése

Az EAKSZ utalványozási szerződést köt velük

Fejkvóta alapján kapják a pénzt az EAKSZ-től

A gyógyítási díjtól ±10 százalékkal eltérhetnek a pénztárak

A negatív irányú eltéréshez a kórház hozzájárulása kell

A kórházaknak intézményi előjegyzést vezetni a betegekről

Nő a háziorvosok szerepe, kapuőr funkciója

Bővül a szak- és egynapos ellátás köre

A gyógyítás alapja a szakmai protokollrendszer lesz AZ EAKSZ FELADATA Nyilvántartja a pénztárak tagságát, havi egyenlegét

Kezeli a közgyógyellátottakat

Központilag fizeti a drága beavatkozásokat

Részt vesz az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének a tervezésében

Dönt a gyógyszerek és segédeszközök tb-listára kerüléséről

Kiadja az orvosi recepteket

Ellátja a nemzetközi biztosítási teendőket

Taj számot képez, vezeti a tajadatbázist

Vezeti a járulék-nyilvántartási rendszert

Folyósítja a pénztáraknál megállapított finanszírozási összeget-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek