Reformkalapács alatt a megyék

Nógrádi Tóth Erzsébet

2007.10.30, 00:00

Várhatóan ma nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek az egészségbiztosítás reformjáról szóló törvénytervezetet; elfogadása esetén januártól megkezdik az egy biztosító, több egészségpénztár rendszerének a kiépítését, amelyben lényeges szerep jut a magánbefektetőknek. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) jogutódja, az Egészségbiztosítási Alapot Kezelő Szerv (EAKSZ) központi hivatalként dolgozik, a létrejövő egészségpénztárak havi gyógyítási jelentései alapján, szektorsemlegesen, fejkvóta alapján utalja át a pénzt a szolgáltatóknak, az összeget a díjtételi bizottság állapítja meg. A járulékot továbbra is az APEH szedi be, a járulékfizetésre nem kötelezettek után az állam fizet.

A tervek szerint megyénként 18 előtársaság alakul, a fővárosban és Pest megyében négy. Ezekből a társaságokból jönnek létre az egészségbiztosítási pénztárak, amelyekben 51 százalék lesz a magyar állam forgalomképtelen vagyona. Az alakuláskor az állam nevében az állami vagyonnal való gazdálkodásért felelős miniszter jár el.

Az előminősítésen sikerrel szereplő pályázók indulhatnak az árverésen; az nyer, aki a legtöbbet fizet a pénztár kisebbségi tulajdonrészéért. A szaktárca 50-100 milliárdot remél az árveréstől. (A szóba jöhető befektetők egy csoportja ma hozza nyilvánosságra a véleményét.) Először a főváros és Pest megye kerül majd kalapács alá, ezután az utóbbival kapcsolatos megyék, ábécésorrendben, végül a többi megye, ugyancsak ábécérendben. Az el nem kelt részvényekre a második fordulóban azok tehetnek ajánlatot, akik korábban már eredményesen licitáltak. A biztosítottak a licitálás lezárása után tudják meg, hogy melyik pénztár szerezte meg a területüket, ennek tudatában választhatnak közülük. A kassza csak akkor kezdheti el működését, ha legalább 500 ezer és kezdetben legfeljebb 2 millió tagja van. A tagtoborzás jövő év májustól július végéig tart. A vételárat 2008. április 30-ig kell megfizetni, ám ha a vevő nem szerez magának 500 ezer tagot, a pénz felét viszszakapja. A taggyűjtést követő két hónapon belül alakulhatnak meg a pénztárak a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai szerint. Szakértői becslések alapján a 22 előtársaságból 2009-ben 7-15 pénztár kezdheti el a működését. Ám mivel a tb-járulék és az annak fejében járó egészségügyi ellátási csomag egységes, s a ma is járó marad, versenyezni csak többletszolgáltatásokkal, például a napi- és a vizitdíj átvállalásával, rendszeres szűrővizsgálatokkal lehet.

Az egészségpénztárak zártkörű részvénytársaságok lesznek, átmenetileg legalább 3 milliárd forint biztonsági tőkét kell tartalékolniuk, a működési költségük a bevétel 4 százaléka lehet. (Az OEP-é 1,6 százalék.) Esetleges megszűnésükkor az államnak elő- és visszavásárlási joga van. A pénztár legfőbb szerve a részvényesekből álló közgyűlés. Az öttagú igazgatótanácsban három tagot a kisebbségi tulajdonos állít ki, a felügyelőbizottság háromtagú lesz. Minden, a tagságát érintő megyeszékhelyen, valamint a fővárosban ügyfélszolgálatot, folyamatosan működő diszpécserszolgálatot és rendszeresen frissített internetes felületet kell működtetnie, ezek a szolgáltatások rendjéről tájékoztatnak, kivizsgálják a biztosítottak panaszait.