Végleges a 2008-as adócsomag - tudjon meg mindent!
Ilyen többek között a termék és a szolgáltatás teljesítésének ideje és helye, valamint az áfamentesség. Utóbbihoz kapcsolódik, hogy az új jogszabály négymillióról ötmillió forintra emeli az alanyi adómentesség határát, és kedvezőbbé válnak az áfa visszaigénylésével kapcsolatos szabályok is. Az éves bevallók számára ugyanis 50 ezer, a negyedéves bevallók esetében 250 ezer, a havi bevallók számára pedig egymillió forintnál nyílik meg a visszatérítés lehetősége, de az összeg halmozására – szaknyelven göngyölítésére – is lesz mód. További előnyös változás, hogy valamely összeg jogos viszszatartásával – például egy építési szolgáltatás esetében a garanciális visszatartás esetében – még nem kell búcsút inteni az áfa visszaigénylésének. Az új szabályokat pedig már január 20-tól érvényesíteni lehet, tehát valójában már a 2007. decemberi összegeknél is van mód kedvezőbb eljárásra.
Az áfalevonás terén fontos módosítás, hogy a vevő jogosult lesz az adó levonására akkor, ha a vásárolt személygépkocsit a használat legalább 90 százalékában bérbe adja. A bérbevevő számára ugyanakkor megszűnik a levonás lehetősége. Főleg a nálunk megtelepedő külföldi vállalkozásoknak jó hír, hogy az áfalevonás joga akkor sem vész el, ha a társaság későn jelentkezik be az adóhivatalnál. Sőt, a jogszabály átmenetileg – 2008. március 30-ig – a bírságok alól is mentesíti azokat, akik későn jelentik be: Magyarországon gazdasági tevékenységet folytatnak.
Az év elejétől kibővül a fordított áfafizetés alá eső ügyletek köre: a hulladékkereskedelem mellett már az építési szolgáltatások, valamint a felszámolás alatt lévő cégektől történő 100 ezer forint feletti vásárlás esetén is a vevőnek kell befizetnie az adót.
Szintén újítás a csoportos adóalanyiság, valamint az egyetemleges felelősség bevezetése, amelyek – csakúgy, mint a fordított áfafizetés – a gazdaság kifehéredését hivatottak elősegíteni. Érdemes még odafigyelni a számlázási szabályok változására, valamint arra, hogy 2008-tól alapesetben nem a Magyar Nemzeti Bank árfolyamát kell alapul venni a devizában megjelenő áfakötelezettség forintosításakor. Szintén módosul – és igencsak szigorodik – az előzetes felszámított áfa megosztása.
Személyi jövedelemadó . A személyi jövedelemadóban az adókulcsok és a sávhatár nem módosulnak, sőt, az adójóváírás mértéke is 18 százalék marad, havi maximuma azonban 9000 helyett 11 340 forint lesz, kifuttatása pedig – 9 százalékkal – évi 1 250 000 és 2 762 000 forint között történik. Ezzel párhuzamosan a jelenlegi kiegészítő adójóváírás megszűnik. Jó hír, hogy a természetbeni juttatások adómentes határa emelkedik: a melegétel-utalványok esetében 10-ről 12 ezer, a hidegutalványok esetében pedig 5000-ről 6000 forintra. Jövőre az iskolakezdési támogatás mértéke nem fix összegű lesz – ez jelenleg 20 ezer forint –, hanem a minimálbér 30 százaléka, ami 2008-ra mintegy 21 ezer forintos összeget vetít előre. Ezzel párhuzamosan a munkáltatók az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak esetében a minimálbér 20 százaléka helyett annak 30 százalékát fizethetik be adómentesen.
Könnyítés a cégeknek, hogy bár a 400 ezer forintos adómentes határ megmarad, az adóköteles béren kívüli juttatások után az adót csak a következő év májusában kell megállapítani. Szigorodik azonban a marketingcélokat szolgáló termékek és szolgáltatások adózása, ezek ugyanis nem adhatók adómentesen 2008. január 1-jétől. Az árengedmény, a visszatérítés, a kedvezmény és az áruminta azonban a jövőben sem válik adókötelessé.
Társasági adó . A társasági adózásban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára különösen fontos változás, hogy a kedvezményes, 10 százalékos kulcs használatára jövőre már 50 millió forintos adóalapig lesz lehetőség a jelenlegi ötmillió forint helyett. Feltétel azonban, hogy a vállalkozás legalább egy foglalkoztatott után fizesse meg a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékot, ne vegyen igénybe más adókedvezményeket, s rendezett munkaügyi viszonyokat mutasson fel. A hat százalékpontos „kedvezmény” csak bizonyos célokra használható fel, így megváltozott munkaképességű személyek és pályakezdők foglalkoztatására, beruházásra vagy hitel törlesztésére.
A kkv-k számára lehet előnyös változás az is, hogy 2008-ban duplájára nő a fejlesztési tartalékképzés határa, ami az adózás előtti eredmény 50 százaléka lesz a jelenlegi 25 helyett. A maximum 500 millió forintos tételre vonatkozó megkötés azonban megmarad. A különadóban 50 millió forintos árbevétel alatt megszűnik a feltöltési kötelezettség.
Fontos, hogy a törvényben módosul a bejelentett részesedés, a kedvezményezett átalakulás, a jogdíj, a bírság és az elemi kár, valamint az ellenőrzött külföldi társaság fogalma. Utóbbival kapcsolatosan meg kell említeni, hogy jövőre már nem minősül ilyen cégnek az EU-ban vagy OECD-tagországban, valamint az olyan államban működő társaság, amellyel hazánk megállapodást kötött a kettős adóztatás kizárásáról. Akárcsak ez, a holdingok számára lehet előnyös változás a bejelentett részesedéssel kapcsolatos módosítás is, amely szerint a jelenlegi két év helyett 2008-tól már egy év tartás után lehetővé válik a részesedés adómentes továbbértékesítése.
Egyebek . A további változások közül ki kell emelni, hogy jövőre a lakás- vagy üdülőtulajdonos vállalkozások is kötelesek luxusadót fizetni. A tőkejövedelmek terén könnyítés ugyanakkor, hogy a külföldön is adóztatható kamatjövedelem és árfolyamnyereség esetében a külföldön megfizetett adó beszámítható a magyarországiba, igaz, nemzetközi szerződés hiányában legalább ötszázaléknyi terhet meg kell fizetni. A szokásos piaci árat a természetben fizetett osztalékoknál is figyelembe kell venni, ugyanakkor változik a szokásos piaci ár megállapításának adóhatósági díjazása.
A járulékteher összességében nem módosul, ám a különböző járulékok mértéke igen. Szigorítás, hogy a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) magasabb, 9 millió forintos jövedelemig kell megfizetni, egészségpénztári szolgáltatás jogosulatlan igénybevétele esetén pedig a magánszemélyt terheli a 11 százalékos ehofizetési kötelezettség. A szakemberek komoly vitákra számítanak azzal kapcsolatban, hogy jövőre ajándékozási illetéket kell fizetni a követelés elengedése után. A kedvezményezett eszközátruházásnál ugyanakkor megjelenik az illetékmentesség lehetősége.
Lakásértékesítés. Jelentősen átalakul a lakások eladásával keletkező jövedelmek adózása. Jelenleg csak akkor nem kell a 25 százalékos, külön adózó jövedelmek utáni szja-t befizetni a lakás értékesítéséből származó jövedelem után, ha az eladó korábban minimum 15 éven át tulajdonosa volt az ingatlannak. Jövőre azonban már öt év után megszűnik az adókötelezettség, amely évről évre 90, 60 és 30 százalékra csökken, végül az 5. év végén eléri a nullát. Megszűnik ugyanakkor az a kedvezmény, amely szerint ha az így keletkező jövedelmet lakás vásárlására, építésére vagy bővítésére szánjuk, az adó visszajár. Adómentesség 2008-tól csak akkor jár, ha a jövedelemből helyet vásárolunk magunk vagy hozzátartozónk számára egy idősek otthonában. Igaz, az adóhivatal minden esetben mérlegelheti a körülményeket, és akár vissza is térítheti a befizetett adót, ám erre csak kivételes esetekben kerül majd sor. Ha viszont a lakást még 2007. december 31-e előtt eladják vagy eladták, a kedvezmény maximum öt évig, tehát akár 2012-ig is megmaradhat. Fontos megjegyezni, hogy a változás csak a lakásokat érinti, a többi ingatlan esetében marad a 15 éves időszak.
Ami az áfakötelezettséget illeti, jövőre a sorozatjellegű értékesítések után adót kell fizetni, legalábbis telek, valamint használatba nem, vagy két évnél nem régebben vett lakás eladásakor. A sorozat jelleg annyit jelent, hogy két éven belül három lakás eladása még adómentes, a negyedik értékesítésekor azonban már áfát kell fizetni. Nyilván ez igaz a további eladásokra is, legalábbis addig, amíg a „számláló” három éven belül le nem nullázódik.
Alapjáraton ugyanakkor az ingatlanok értékesítése és bérbeadása áfamentes lesz, ám az adózás választására is van lehetőség. Ez a választás azonban 5 évig kötelezi az adófizetőt. Szintén idetartozik, hogy az eddigi 10 évvel szemben 2008-tól már 20 éven keresztül figyelemmel kell kísérni, hogy az ingatlan a korábbi feltételezés szerint hasznosul-e. Amennyiben nem, korrigálni kell a korábban levont áfa időarányos részét, mégpedig gyakorlatilag minden esetben. Jelenleg csak 10 százaléknál nagyobb változás esetén van erre szükség, 2008-tól azonban a limit 10 ezer forintos eltérés lesz, ez pedig egy ingatlan esetében igencsak csekély összeg.
Tovább nő a hatósági szigor
Adóhatósági vizsgálat az induló vállalkozások minimum ötödénélBe nem jelentett foglalkoztatás esetén a be nem fizetett adó és járulék becsléssel megállapítható
A mulasztási bírság maximuma magánszemély esetében 100 ezerről 200 ezerre, más adózók esetén 200 ezerről 500 ezer forintra nő
Számla ki nem bocsátása, be nem jelentett foglalkoztatás és igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén a bírság maximuma egymillió forint lesz
Az adószám felfüggesztésének időtartama 45 nap lesz, ezután az adószámot törlik
Közbeszerzések esetében 15 napnál nem régebbi adóigazolás bemutatásának kötelezettsége
Be nem jelentett foglalkoztatás esetén a be nem fizetett adó és járulék becsléssel megállapítható
A mulasztási bírság maximuma magánszemély esetében 100 ezerről 200 ezerre, más adózók esetén 200 ezerről 500 ezer forintra nő
Számla ki nem bocsátása, be nem jelentett foglalkoztatás és igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén a bírság maximuma egymillió forint lesz
Az adószám felfüggesztésének időtartama 45 nap lesz, ezután az adószámot törlik
Közbeszerzések esetében 15 napnál nem régebbi adóigazolás bemutatásának kötelezettsége Számviteli szabályok változása Bővül az aktív és passzív időbeli elhatárolásként kimutatandó, valamint az ilyen elhatárolások között halasztott ráfordításként kimutatható tételek köre
A kis összegű követelések esetében az értékvesztés összege egy összegben számolható el és mutatható ki
Módosulnak az éves beszámolóra vonatkozó aláírási szabályok, és bővül a feltüntetendő adatok köre
Bizonyos esetekben nem kell külön beszámolót készíteni az előtársasági időszakról Új kedvezmény A befizetés a minimál-bér 50 százalékának arányában adómentes lesz, amennyiben a munkáltatótól érkezik a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez.
Ugyanez a mérték a magánszemély befizetésénél azonban maximum a minimálbér 30 százaléka lehet. Fontos tudni azt is, hogy ez az adókedvezmény is beleszámít a sokat bírált 400 ezer forintos határba. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.