A Londontól délre fekvő, festői Horsham kisvárosban megrendezett értekezlet közös közleménye "sürgős szükségszerűségnek nevezi" az IMF által folyósítható pénztartalék "nagyon jelentős" felduzzasztását, de nem nevezi meg ennek lehetséges mértékét.
Alistair Darling, a G20 soros elnöki tisztségét ellátó Nagy-Britannia pénzügyminisztere a találkozó utáni sajtóértekezletén azonban kijelentette: ennek számszerű meghatározása nem is volt célja a szombati előkészítő ülésnek, ezzel majd a csoport állam- és kormányfőinek április 2-i londoni csúcstalálkozóján foglalkoznak. A tőkepótlás mértékéről több elképzelés van forgalomban a G20-csoporton belül.
Tim Geithner amerikai pénzügyminiszter azzal a javaslattal érkezett a horshami értekezletre, hogy háromszorozzák meg, vagyis emeljék 750 milliárd dollárra a valutaalap folyósítható készleteit. Az EU 500 milliárd dolláros IMF-keretet támogat, amelyhez - Japánhoz hasonlóan - 100 milliárd dolláros kölcsönnel lenne hajlandó hozzájárulni.
A súlyos recesszióba süllyedt fejlett ipari térség ugyanakkor jelentős hozzájárulást várna a nagy tartalékokkal bíró feltörekvő országoktól, elsősorban is a négy legnagyobbtól, az angol rövidítéssel BRIC-csoportnak nevezett Brazíliától, Oroszországtól, Indiától és világ legnagyobb, kétezer milliárd dolláros devizatartalékával bíró Kínától.
A négy ország szakminiszterei a horshami értekezleten azonban külön megbeszélést tartottak, amely után közölték: a Négyek, mielőtt megnyitnák pénztárcáikat, először az IMF-en belüli szavazati jogok átrendezését, vagyis a nagy feltörekvő gazdaságok befolyásának növelését szeretnék látni.
A kínai miniszterelnök nemrég személyesen is lehűtötte az országa hozzájárulásához fűződő reményeket. Ven Csia-pao (Wen Jiabao) a Financial Timesnak a minap azt mondta: az IMF reformját nem nagy tőkeinjekciókkal, hanem a szavazati jogok rendszerének átalakításával kell kezdeni, olyan módon, hogy a fejlődő országok nagyobb szerephez juthassanak a szervezetben. Ven a londoni gazdasági napilapnak emellett kijelentette: Kína továbbra is "viszonylag szegény" ország, amelyre hatalmas fejlesztési feladatok várnak, és ez "korlátok közé szorítja nagyvonalúságát".
Egyes szakértői vélemények szerint a szóban forgó 500, illetve 750 milliárd dolláros IMF-keretnél egyébként is több kellene. Simon Johnson, az IMF volt főközgazdásza a Financial Timesnak nemrég azt mondta: a valutaalap akkor lehetne komoly globális szereplő, ha lenne például kétezer milliárd dollárja. Johnson nyilatkozata szerint elég egy vagy két igazán nagy, segítségre szoruló ország ahhoz, hogy az IMF jelenleg meglévő pénze elfogyjon.
A szombati angliai értekezlet közös közleményének egyik legfeltűnőbb mellékmondata ugyanakkor egyértelmű utalásnak tűnik arra, hogy a G20-országok felügyeleti és ellenőrző szerepet is szánnának a valutaalapnak. A kommüniké szerint az országcsoport szükségesnek tartja, hogy az IMF minősítse az eddig megtett, és az ezután szükségessé váló gazdaságélénkítő lépéseket.
Alistair Darling brit pénzügyminiszter szombati sajtóértekezletén utalást tett arra is, hogy a valutaalapot válságmegelőző szereppel is felruháznák. Kijelentette: nagyon fontos, hogy az IMF sokkal hamarabb be tudjon avatkozni, egyes országok ugyanis ma jellemzően csak akkor fordulnak a szervezethez, amikor helyzetük már meglehetősen nehézzé vált. Ennek a gyakorlatnak a megváltoztatásához elengedhetetlen a "megbélyegzettség" érzetének felszámolása - tette hozzá.
