Ugyanakkor sok állás is megszűnt a magánszektorban, így a bérkiáramlás összességében erőteljesen lelassult. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a bruttó átlagkeresetek 2009 első hét hónapjában 1,3, a nettó átlagkeresetek 1,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A reálkereset 2,1 százalékkal maradt el az előző évitől, ezen belül a versenyszférában 0,4-del emelkedett; a költségvetési szférában főként a 13. havi juttatás megkurtítása miatt 8,1 százalékkal csökkent.
Júliusban az szja-sávhatár növelése miatt szétnyílt a bruttó és a nettó átlagkereset. Előbbi alig, 1,4 százalékkal változott, utóbbi éves növekedése viszont 0,9-ről 3,9 százalékra ugrott. Ez azonban még mindig jóval elmarad az inflációtól. A versenyszférában egyébként az adókönnyítés kisebb szerepet játszott. Itt 6 százalékra nőtt a nettó bérindex a júniusi 4,6-ről, míg a költségvetési szektorban 7,6 százalékról egyre mérséklődött a zsugorodás.
A reálkereset ezek alapján aligha tud már éves átlagban a pozitív tartományba kerülni. Ez a belső kereslet szempontjából kedvezőtlen, de az felől megnyugtató hír.
Az alkalmazásban állók 4,1 százalékos megfogyatkozása mögött elsősorban a magánszektor leépítései állnak. Utóbbiban az első hét hónap átlagában 6,7 százalékkal kevesebben dolgoztak. A költségvetési szféra is csak a közmunkaprogramoknak köszönhetően tudott létszámnövekedést produkálni, ezeket leszámítva viszont ott is 0,7 százalékos leépítés volt.
A vállalatok kénytelenek a béreknél kompenzálni a csökkenő kereslet és az áfaemelés részbeni lenyelése miatti profitkiesést – véli Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője szerint a korábbinál mérsékeltebb béradatok a csökkentése melletti érveket erősítik.
