Mélyen a zsebébe nyúl a kormány az egyházak érdekében

Heteken belül az Országgyűlés elé kerülhet az egyházak finanszírozásáról szóló törvénytervezet. A részletes szabályról egyelőre csak találgatás folyik, ám annyi már most biztosnak látszik: az egyházak nem lesznek vesztesei a megszorításoknak.

Miközben a politikai elit szimbolikus döntésekről beszél a vallási kérdések kapcsán, kisebb feltűnéssel, de jelentősen átalakul az egyházak gazdasági élete is. Azt még nem tudni, hogy már tavasszal megpróbálja-e elfogadni az Országgyűlés a hamarosan elé kerülő egyház-finanszírozásról szóló törvényt, vagy csak az őszi ülésszakba fér bele, de a tervek szerint 2012-től, az alkotmánnyal együtt életbe lép az új szabályrendszer. S addig sem kevés dotációt kapnak az egyházak az államtól.

A támogatások elosztása kapcsán a legnagyobb viták akörül várhatók, hogyan használják fel a személyi jövedelemadó egyházaknak juttatott 1 százalékaival nyert adatokat. Az ugyanis, hogy melyik felekezetnek hányan tesznek felajánlást, viszonylag pontos képet mutat az arányokról, s így az szja-n túl más támogatások elosztását is súlyozhatják ennek alapján. Lehetséges azonban az is, hogy végül nem ezt a megoldást választják a döntéshozók, hanem az idei népszámlálás adataiból próbálnak majd számolni, miután úgy határoztak, hogy nyilatkozni lehet a vallásról is. E mellett az az érv szólhat, hogy így azok vallási hovatartozását is figyelembe lehet venni, akik élnek hitéletet, de nem szja-kötelesek, ellene pedig az, hogy tíz évig nem frissülnének az adatok.

Az egyházak azonban már az új törvény hatálybalépése előtt is nagy anyagi nyertesei a változtatásoknak. Az új közoktatási törvény koncepciója pedig komoly előnyt biztosítana a felekezeti iskoláknak az alapítványiakkal szemben, az egyházi intézményeknél dolgozó tanárok fizetését ugyanis továbbra is garantálná az állam, míg az alapítványiaknál dolgozókét nem. S mivel a mostani törvény egy tavalyi módosításával gyakorlatilag kódolták azt, hogy egyre több elszegényedett önkormányzat az egyháznak adja át az iskoláját, sok helyen élnek is ezekkel a lehetőségekkel. Az önkormányzatok jól jártak e változással, mert az állam kifizeti helyettük az egyháznak az oktatási normatívát, s a működtetés költségeit sem kell állniuk, s jó az egyházaknak is, mert megkapják az iskolaépületeket – azonban nem tudni, meddig képes az állam mindezt finanszírozni.

Egyelőre mégsem vetődött fel, hogy a megszorítások komolyan érintsék az egyházakat is. Sőt, az eredendően is járó támogatás mellé 2010–13 között évente további egymilliárd forint is jár a felekezeteknek. Az Állami Számvevőszék ugyanis korábban úgy állapította meg, hogy 2005–06-ban négymilliárddal kevesebbet kaptak a közoktatási kiegészítő támogatásokból, mint amennyi járt volna nekik, a második Orbán-kormány pedig hivatalba lépve úgy döntött, hogy bár törvény erre nem kötelezné, ennyivel kipótolja a támogatást.