Egy görög lap szerint az athéni kormány egy úgy nevezett rossz bank létrehozását latolgatja a privatizációs tervek keretében. A magasan eladósodott ország ugyanis meg akarja szabadítani a pénzintézeteket a görög államkölcsönök terhétől. Példának a spanyol modellt tartják. A görög bankok jelenleg 50 milliárd euró értékben tartanak kézben görög állampapírokat. A szakértők szerint azonban az államkötvényekre görög költségvetés rossz helyzete és a fenyegető átütemezés miatt aligha lehet vevőket találni - olvasható a Die Presse összefoglalójában.
Az elmúlt hetekben a piac fokozatosan ráállt a görög államcsőd esetleges lehetőségére és mostanra már az államcsődnek megfelelő kockázati szinten árazzák az államkötvényeket. Athén következetesen tagadta, hogy hiteleinek átütemezésére szorulna és folyamatosan dolgozik a megszorító csomagon. Ugyanakkor egyes szakértők szerint akár a görög adósságtömeg 50 százalékát is elengedhetik, amennyiben létrejön a piaci szereplők többsége által elkerülhetetlennek tartott átütemezés. Jürgen Stark, az Európai Központi Bank vezető közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy egy túl szigorú program a görög bankrendszer összeomlásához vezetne. Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyminisztereinek vezetője úgy nyilatkozott: elképzelhető, hogy Görögország nem kapja meg a következő hitelrészletet az IMF-től.
Maria Damanaki, az EU görög biztosa Görögörszágban korábban drámai felhívást intézett az illetékesekhez, első ízben vetve fel az eurózóna esetleges elhagyását. Damanaki Görögországban megtört egy tabut, és első ízben szólt annak a lehetőségéről, hogy Görögország esetleg kilép az euróövezetből. "Vagy megegyezünk egymással egy brutális áldozatok vállalásával járó programról, vagy pedig visszatérünk a drachmához" – fogalmazott a biztos a Die Presse jelentése szerint. Damanaki emlékeztetett arra, hogy az asztalon van az eurózónából való kilépéssel kapcsolatos terv.
Elemi érdekek szólnak az ellen, hogy hagyják totálisan csődbe menni a görög nemzetgazdaságot – véli Fóris György, Bruxinfo szakértője. Nagy politikai károkat okozna az Európai Uniónak és az eurózónának, lévén mégiscsak tagtársról van szó, de még többet nyom a latban a pénzügyi következmény. A bankok görögországi „kitettsége” számítások szerint mintegy 50-60 milliárd eurós, ebből 10-12 milliárd német és a francia érdekeltség. És ez még csak a közvetlen hatás. Egyesek szerint a Lehman Brothers bedőlését követő dominódőlés kismiska ahhoz képest, amelyet egy görög államcsőd kiváltana – fogalmaz Fóris György.
