Putyin meghozta a döntést, amitől az egész világ félt: Oroszország mostantól elzárta az üzemanyagcsapot, azonnal berobbant a gázolaj ára – készülhetnek a magyarok a drágulásra
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA dízelexport leállítására vonatkozó döntést szerdán este, egy Vlagyimir Putyin elnökkel tartott videókonferencián jelentette be Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes. Elmondása szerint az üzemanyag-ellátás helyzete az állami stabilizációs intézkedések ellenére továbbra is „feszült”. Novak közlése szerint az exporttilalom július 31-ig marad érvényben. Az intézkedés tovább szűkíti a globális üzemanyag-kínálatot egy olyan időszakban, amikor az iráni háború már eleve ellátási feszültségeket okozott, miközben Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy véget ért az Egyesült Államok és Irán közötti törékeny tűzszünet, valamint megszüntette az iráni olajra vonatkozó ideiglenes szankciós mentességet.
Fotó: Alexander Kazakov / AFP
Megrogyasztották az ukrán drónok a világ második legnagyobb dízelexportőrét
Oroszország normál körülmények között a világ második legnagyobb dízelexportőre. Miután az Európai Unió a 2022-es teljes körű ukrajnai inváziót követően bojkottálta az orosz olajtermékeket, Moszkva exportját olyan piacokra irányította át, mint Brazília, Törökország és a Közel-Kelet. Most viszont az ukrán támadások miatt megsérült finomítók miatt nem bírja a korábbi szinten kiszolgálni az exportpiacokat – derül ki a Financial Times cikkéből.
A bejelentést követően az amerikai dízelárak több mint 13 százalékkal emelkedtek. Erre azt követően került sor, hogy a nyersolaj ára már korábban mintegy 5,5 százalékkal nőtt, mivel a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalom ismét jelentősen lelassult. A londoni nagykereskedelmi dízel határidős jegyzések szerdán akár 14 százalékkal is emelkedtek, elérve az 1114 dolláros tonnánkénti szintet, ami egyhavi csúcsnak számít.
„Ez egyértelműen a dízelárak emelkedését vetíti előre” – mondta Neil Crosby, a Sparta piaci adatszolgáltató olajkutatási vezetője, aki szerint a fejlemény a dízelár emelkedését nézve piaci értelemben kedvező. Szerinte a piac már hetek óta számított erre a lépésre, és semmi nem utal arra, hogy Ukrajna mérsékelné a finomítók elleni dróntámadásokat. Más szempontból viszont komoly aggodalmakra is okot adhat.
Jelenleg nincs elegendő szabad kapacitás a világpiacon ahhoz, hogy pótolja az orosz dízelexport teljes kiesését, sőt akár az esetleges orosz importra is fel kell készülni
– tette hozzá az elemző.
Az orosz exportkorlátozások, valamint az ország várható importigénye hozzájárult ahhoz, hogy a finomított olajtermékek világpiaci árai magasak maradjanak annak ellenére, hogy a nyersolaj ára az elmúlt hetekben csökkent. Ez kedvező a finomítók számára, ugyanakkor növelheti az inflációs nyomást.
Mélyrepülésben a dízel kereskedelme
Moszkva már az exporttilalom előtt is korlátozta a független kereskedők dízelkivitelét. A Kpler elemzőcég adatai szerint
- júniusban Oroszország dízelexportja 7,93 millió hordóra csökkent,
- ami havi alapon 45 százalékos, a háromhavi átlaghoz képest pedig 39 százalékos visszaesést jelentett.
A múlt hónapban az Egyesült Királyság elhalasztotta annak a tilalomnak a bevezetését, amely megakadályozta volna harmadik országokban orosz nyersolajból finomított dízel importját. A halasztás azt jelzi, hogy a brit kormány az ellátási zavarok lehetőségétől tart.
Ukrajna április vége óta Oroszország tíz legnagyobb olajfinomítóját támadta meg drónokkal, köztük az omszki létesítményt is, amely az ország legnagyobb finomítója. Az ottani termelés a július 6-i támadást követően leállt. Emellett a kisebb finomítók többsége is célponttá vált.
Az orosz régiók jelentős részében már különféle üzemanyag-korlátozásokat vezettek be: egyes helyeken korlátozzák az egyszerre megvásárolható mennyiséget, máshol pedig megtiltották a kannák feltöltését a benzinkutakon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán, az ankarai NATO-csúcstalálkozón tréfásan azt mondta Donald Trumpnak, hogy lehet, nem tud majd Moszkvába utazni Putyinnal tárgyalni, mert „rengeteg ukrán drón van ott. Veszélyes.” A megjegyzés azt tükrözi, hogy Kijev egyre magabiztosabbnak érzi magát abban, hogy a frontvonaltól távol is képes csapásokat mérni Oroszországra.
Az amerikai olajválságot idézik az orosz állapotok
Több orosz régióban üzemanyag rotálási rendszert vezettek be: a páros és páratlan rendszámú járművek eltérő napokon tankolhatnak. Hasonló rendszert az Egyesült Államokban is alkalmaztak az 1970-es évek arab olajembargói idején. A benzinkutaknál kialakult várakozási idő több órától akár több napig is terjedhet, ami az egyik leglátványosabb jele annak, hogy a negyedik éve tartó háború immár az orosz lakosság mindennapjait is közvetlenül érinti. Miként megírtuk, a helyzet pattanásig feszült, a finomítókat ért csapások következtében az orosz benzintermelés is csökkent, az elmúlt egy évben mintegy 25 százalékkal, miközben a nyári utazási szezon és a mezőgazdasági betakarítás miatt a kereslet is magas.
A baj mostanra akkora lett, hogy Oroszország már Kazahsztánnal kezdett egyeztetésekbe arról, hogy Asztanától benzinszállítmányok formájában kapjon segítséget.
Szergej Vakulenko, a Carnegie Endowment for International Peace elemzője szerint Oroszországban a dízel hagyományosan a finomított olajtermékek legnagyobb részét adja. Az ország kétszer annyi dízelt állított elő, mint amennyit felhasznált, miközben a benzintermelés csupán mintegy 10 százalékkal haladta meg a belföldi fogyasztást.
Az elemző szerint a dízelexport betiltása elsősorban a belföldi aggodalmak csillapítását szolgálja, nem pedig a benzinhiány tényleges megoldását.
Putyin a szerdai videóértekezleten úgy fogalmazott: Kijev célja az, hogy „nyugtalanságot keltsen a társadalomban”, de szerinte ezt a célt „nem fogja elérni”. Novak pedig azt is bejelentette, hogy Oroszország még ebben a hónapban finomított olajtermékek importját is megkezdi külföldről.
