Ritkábban leptük meg egymást virággal és kevesebbet ültettünk az erkélyekre - meg is lett az eredménye
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA magyar dísznövénytermesztés 2025-ben stabil, de erősen tagolt képet mutatott: a termelés döntő részét továbbra is a faiskolai ágazat adta, miközben a vágott virágok és a cserepes, balkon-, hagymás növények piaca érzékenyen reagált a visszafogott lakossági keresletre, a magas költségekre és az importversenyre. Az Agrárközgazdasági Intézet jelentése szerint a dísznövény ágazat nettó árbevétele 20,8 milliárd forintot ért el 2025-ben, de a főbb termékcsoportok teljesítménye eltérően alakult.
Magyarországon 2025-ben összesen 1487 hektáron folyt dísznövénytermesztés. Ebből 1399 hektár szabadföldi, míg 88 hektár fedett termesztőterület volt. A fedett területeken belül 72 hektárt fűthető, 16 hektárt pedig fűtetlen üvegházi vagy fóliás termesztésre használtak.
A termesztési szerkezetben egyértelműen a faiskolai tevékenység dominált: a dísznövénytermesztésre használt terület 92 százalékán faiskolai növényeket állítottak elő. A vágott virág és vágott zöld mindössze 3 százalékot, a cserepes, balkonra szánt és hagymás növények pedig 5 százalékot képviseltek.
A faiskolai termelés a legfontosabb pillér
A jelentés szerint, a hazai dísznövénytermesztés súlypontja továbbra is a faiskolai ágazatban van. A faiskolai növényeket szinte teljes egészében szabadföldön termesztik, a fedett termesztés aránya ebben a termékkörben elenyésző.
Ez a termékcsoport nemcsak területben, hanem árbevételben is vezető szerepet tölt be. A dísznövényágazat 2025-ös 20,8 milliárd forintos nettó árbevételéből 13 milliárd forintot a faiskolai növények értékesítése adott, ami az összbevétel mintegy 63 százaléka. Ráadásul a faiskolai termelés árbevétele 2025-ben is nőtt: a bővülés üteme az előző évhez hasonlóan 14 százalék volt.
A faiskolai termelés erősödése mögött részben az is állhat, hogy a díszfák és díszcserjék iránti keresletet nemcsak lakossági, hanem településfejlesztési, kertépítési és környezetvédelmi szempontok is támogatják. A dísznövények ezen köre hozzájárulhat a por-, zaj- és légszennyezés csökkentéséhez, így a városi zöldfelületek fejlesztésében is szerepet kap.
Megtorpant a cserepes és balkonnövények lendülete
A cserepes, kiültetésre szánt balkon-, hagymás és rizómás növények árbevétele 2025-ben 6,1 milliárd forint volt. Ez még mindig jelentős súlyt képvisel az ágazaton belül, hiszen a teljes nettó árbevétel 30 százalékát adta, ugyanakkor a korábbi évek növekedési trendje megszakadt.
A jelentés szerint e termékcsoport árbevétele 2024-ben még 6,6 milliárd forint volt, vagyis 2025-ben 6,6 százalékos visszaesés következett be. Különösen figyelemre méltó, hogy ez a termékcsoport hektáronként továbbra is a legmagasabb árbevételt produkálta: az egy hektárra jutó nettó árbevétel 86,5 millió forint volt. Ez azonban 14,4 százalékkal elmaradt az előző évitől.
A csökkenés arra utal, hogy a lakossági kereslet óvatosabbá vált. A magas inflációs időszak után a háztartások sok esetben visszafogottabban költenek nem alapvető termékekre, márpedig a dísznövények nagy része ebbe a kategóriába tartozik.
Nagyot esett a vágott virág árbevétele
A legnagyobb visszaesés a vágott virágoknál és vágott zöldeknél látszik. A termékcsoport nettó árbevétele 2025-ben 1,6 milliárd forintra csökkent, ami 21 százalékos visszaesést jelent 2024-hez képest. Ezzel az árbevétel gyakorlatilag a 2022-es szintre esett vissza.
A vágott virág piaca különösen érzékeny a szezonális keresletre. Az olyan időszakokban, mint a húsvét, az anyák napja vagy a mindenszentek, jelentősen megugrik a forgalom, az év többi részében viszont túlkínálat és árnyomás alakulhat ki. A jelentés szerint az éves árbevétel akár 60–70 százaléka is a kiemelt értékesítési időszakokban realizálódhat.
A vágott virágoknál az egy hektárra jutó nettó árbevétel 2025-ben 38,2 millió forint volt, ami 33,1 százalékos visszaesés az előző évhez képest.
Magas költségek, importnyomás, bizonytalan kereslet
Az ágazat helyzetét 2025-ben több egymást erősítő tényező alakította. A jelentés kiemeli a visszafogott lakossági keresletet, a magas energia-, műtrágya-, növényvédőszer- és munkaerőköltségeket, valamint az importtermékek erős jelenlétét.
Különösen a fűtött üvegházi termesztésben jelent komoly terhet az energia ára. A termelők számára nehézséget okoz, hogy a költségnövekedést csak korlátozottan tudják érvényesíteni az értékesítési árakban, mert a nagyobb áremelés a kereslet további gyengülését okozhatná.
Az importverseny szintén erős. A holland és dél-európai termelők nagy kínálattal, fejlett logisztikával és sok esetben rugalmasabb árképzéssel vannak jelen a piacon. Ez különösen a vágott virágok és egyes cserepes termékek esetében jelent nyomást a magyar termelőkre.
Több mint kétezren dolgoztak az ágazatban
A dísznövénytermesztésben az adatszolgáltatásban részt vevő vállalkozásoknál 2025-ben összesen 2066 fő dolgozott. Közülük 1128-an teljes munkaidőben, 277-en részmunkaidőben, 661-en alkalmi foglalkoztatottként végeztek munkát, emellett 71 segítő családtag is részt vett a termelésben.
A jelentés szerint az ágazatban továbbra is nagy szerepe van a családi gazdaságoknak, mikro- és kisvállalkozásoknak. A munkaerőpiaci helyzet ugyanakkor nem könnyű: gondot okoz a szakképzett munkaerő hiánya, a fiatalok alacsony érdeklődése a kertészeti pálya iránt, valamint a szezonális dolgozók magas fluktuációja.
Az import dominál a külkereskedelemben
A dísznövénytermékeket is tartalmazó árucsoportok külkereskedelmében 2025-ben az import aránya 71,9 százalék volt. Ez magasabb az előző évinél, és meghaladta a 2020–2024 közötti átlagos szintet is.
A teljes dísznövény-külkereskedelmi forgalom 2025-ben visszaesett: az import értéke 45,7 milliárd forint, az exporté 15,4 milliárd forint volt. Az export 27 százalékkal, az import 7,4 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A külkereskedelmi passzívum így meghaladta a 30 milliárd forintot.
A hazai export erősen koncentrált. Az öt legfontosabb célország – Németország, Románia, Szlovákia, Csehország és Szerbia – együtt a kivitel 98,2 százalékát adta. Németország 2025-ben a legnagyobb célpiaccá vált, miközben a román és a szlovák piac visszaesést mutatott.
Importoldalon Hollandia megkerülhetetlen szereplő maradt: innen érkezett a legnagyobb mennyiségű dísznövény Magyarországra. Hollandia mellett Szlovénia és Németország voltak a fő beszállítók.
Európában kicsi a magyar dísznövény ágazat súlya
A jelentés európai összevetése szerint a dísznövénytermelés termelési értékében Hollandia továbbra is toronymagasan vezet: 2025-ben az európai termelési érték 35 százalékát adta. Spanyolország 16, Olaszország 14, Németország 11, Franciaország pedig 7 százalék körüli részesedéssel szerepelt.
Magyarország részesedése ezzel szemben mindössze 0,6–0,7 százalék volt, vagyis a magyar dísznövényágazat európai léptékben továbbra is kis piaci szereplőnek számít.
Modernizáció lehet a kitörési pont
A 2025-ös év egyszerre mutatott stabilitást és sérülékenységet a magyar dísznövénytermesztésben.
- A faiskolai termelés erős,
- az árbevétel tovább nőtt,
- ugyanakkor a vágott virágok és a cserepes, balkonnövények piacán már láthatók a keresleti és költségoldali nyomás jelei.
Az ágazat fejlődését a jelentés szerint a KAP Stratégiai Terv keretében elérhető támogatások is segíthetik. Ezek fő iránya a modernizáció, az energiahatékonyság, a technológiai fejlesztés és a kisebb gazdaságok megerősítése volt. A következő években a magyar dísznövénytermesztők számára a versenyképesség kulcsa várhatóan az lesz, hogy mennyire tudják csökkenteni energia- és munkaerőköltségeiket, fejleszteni értékesítési csatornáikat, valamint alkalmazkodni a változó fogyasztói szokásokhoz és az erős importversenyhez.
