Almát eszem, ropog a fogam alatt – de mi van benne?
Az alma a magyar lakosság tradicionális, egyik legnagyobb tömegben fogyasztott gyümölcse. Pozitív hatásaira – rendszeres fogyasztás esetén – sokak és sokféle összefüggésben rámutattak, az egészséges fogazattól az emésztési előnyökig bezáróan. Bár termelési és fogyasztási csúcsa az 1980-as években volt, napjainkban is kedvelt gyümölcs, amelynek termesztésében Kelet-Magyarország a meghatározó.
Almamintákat vizsgáltak – felértékelődik a biopeszticidek kutatása
Sokan felkapták a figyelmüket egy néhány hónappal ezelőtt nyilvánosságra hozott nemzetközi összehasonlító vizsgálat eredményére. A Pesticid Action Network Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége 13 európai országban, 59 almamintában kereste növényvédő és rovarirtó szerek maradványait – végül megállapították, hogy minden almaminta tartalmazott ilyen maradványokat. Nem csoda az eredmény, mivel a hagyományos termesztés során az almafaültetvényeket legalább 30 alkalommal permetezik. A magyar almák mindegyikében volt örök vegyianyag (PFAS-peszticid): a minták 60 százalékában mutattak ki neurotoxikus szereket. Ezek összefüggésbe hozhatók daganatos betegségekkel, és kiemelt kockázatot jelenthetnek kisgyermekkorban. Bár e vizsgálat kapcsán is eltérő értékelések láttak napvilágot, aki olvasta, ezt követően a bevásárlóközpontokban, élelmiszeripari láncoknál a hagyományos termesztésű almákról (Gold, Gála stb.) tudatosan irányította át figyelmét a biotermékek körére. Az ugyanis nem cáfolható, hogy a legtöbb szintetikus hatóanyag, vegyszer egészségügyi kockázatot rejt magában, különösen koncentrált felhasználás esetén.
Mindez a híradás eszünkbe juttatott egy magyar kísérletet, amelynek lényege a biopeszticid alkalmazása a növényi kártevők ellen. A magyar növénybiológiai és biokémiai kutatás (nemzetközi tapasztalatokkal gazdagítva) olyan vírusok létrehozására koncentrál, amelyek elpusztítják a (kizárólag) kártevő baktériumokat. Egyelőre nem almára, hanem rizsre, dióra értek el eredményeket.
Mindez jól mutatja a területben rejlő lehetőségeket: ezt bizonyítja több ország támogató hozzáállása, valamint az is, hogy az erre a komplex feladatra – a kutatás-fejlesztéstől és a hatóanyag engedélyezésén át egészen a kereskedelmi forgalmazásig – létrehozott hazai startup vállalkozás eddig három professzionális befektetőtől, a Hiventures, a Bonitás és az Accessio társaságoktól is tőkebefektetést kapott.
Ez rámutat arra, hogy a humán szempontok erőteljesebb figyelembe vétele a növénytermesztés terén a PFAS-peszticidekkel szemben egyértelműen felértékeli a biopeszticideket.
A hazai gazdaságpolitikai stratégia változásban van, mert a korábban túlhangsúlyozott akkumulátorgyártás és járműipar mellett egyre fontosabbnak tűnik más ágazatok, például az agrárgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai szemléletű fejlesztése. Ezen belül is hangsúlyos a termelékenység növelése és annak sarokköve, a hazai K+F+I teljesítmény jelentős emelése. A biopeszticid szellemi termékfejlesztés és alkalmazás ennek főáramához tud csatlakozni. Az „alma nem esik messze a fájától” – főképp, ha az biotermesztés eredménye és a húsában minimális a le nem bomló mesterséges vegyületek jelenléte.
