Leépítés, bezárás, elmaradó beruházás - A chipsadó követményei
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságVégrehajtási rendelet híján tegnap reggel kapták meg az élelmiszergyártók a kormányzati választ a részletekről, amelyeket a törvény szövegében szereplő ellentmondások miatt fogalmaztak meg – értesült a Világgazdaság. A mától élő, úgynevezett chipsadót a cukros és sós termékekre, valamint magas koffeintartalmú italokra vetik ki. A terméket belföldön első alkalommal értékesítő személynek vagy szervezetnek, vagyis a gyakorlatban a termék gyártójának, külföldi termék esetén pedig az azt belföldön elsőként értékesítőnek kell megfizetnie.
A júliusban elfogadott törvény számos technikai, adminisztratív kérdést homályban hagyott, így az élelmiszergyártók egészen a legutolsó pillanatig nem tudtak biztos választ adni a felmerülő ellentmondásokra. „Ötoldalnyi kérdést küldtünk el a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, amelyre az utolsó pillanatban érkezett meg a válasz, ezt szerdán kora reggel tudtam körbeküldeni a partnereinknek” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Folláth Zsuzsa. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének főtitkára lapunknak elmondta: „a törvény nem rendelkezik végrehajtási rendeletről, így számos kérdés homályban maradt. Az egyik ilyen, hogy például az augusztus 31-ig kiszállított, de szeptember elseje után értékesített termékek után kell-e adót fizetni. A most megérkezett válaszból az derül ki, hogy nem” – tette hozzá a főtitkár.
A jelek szerint erre készültek a kereskedők is, így az elmúlt hetekben a szokásosnál jóval nagyobb tételeket rendeltek a termékdíjjal sújtandó élelmiszerekből, vagyis még a szeptember elsejei határidő előtt feltöltötték készleteiket.
„Az igazán nagy kérdés az: hogyan reagálnak majd a fogyasztók az áremelkedésre?” – tette fel a kérdést Folláth Zsuzsa. A főtitkár szerint az élelmiszeriparban létszámleépítést fog okozni az adó bevezetése, és a cégek tervezett fejlesztéseiket is elhalaszthatják. Folláth hozzátette: „Az intézkedés nem elsősorban az exportra is termelő cégeket érinti majd igazán kedvezőtlenül, hanem a kisebb vállalkozásokat, akik döntően a hazai piacra dolgoznak. Esetükben akár számottevő létszámleépítésre is sor kerülhet, különösen az édesiparban.”
A törvény körül még az élelmiszergyártók kérdéseire adott válaszok után is bőven vannak ellentmondások. „Különösen érthetetlen az, hogy a törvény kizárólag az előre csomagolt termékeket sújtja az adóval” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Bélai Krisztina. A Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára rámutatott: „Mindebből az következik, hogy a jellemzően olcsóbb és gyengébb minőségű ömlesztett szaloncukor nem esik a jogszabály hatálya alá, míg a jó minőségű és prémium csomagolt szaloncukrok adókötelesek lesznek. Ezáltal az árérzékeny fogyasztókat a gyengébb minőségű, olcsóbb termékek felé tereli a törvény. Ennél a pontnál sem világos a népegészségügyi cél” – fogalmazott Bélai Krisztina.
Az egészségügy igényt tart a pénzre
Továbbra is igényt tart a népegészségügyi termékdíjra az egészségügyért felelős államtitkárság – közölték lapunkkal. Az abból származó 20 milliárd forint éves bevételt a lakosság rossz egészségi állapotának javítására és az alacsony bérek miatt kritikusan megcsappant orvoskar jövedelmének rendezésére, az orvoselvándorlás megállítására fordítaná Szócska Miklós.Nem tudni, mennyire lesz visszatartó ereje az áremelésnek a sós és cukros élelmiszerek nassolásában. Az viszont tény, hogy a magyar gyerekek négyszer (3 gramm helyett akár 13-at), a felnőttek háromszor (5 gramm helyett 14-18-at) több sót fogyasztanak az ajánlottnál.
Nem tudni, mennyire lesz visszatartó ereje az áremelésnek a sós és cukros élelmiszerek nassolásában. Az viszont tény, hogy a magyar gyerekek négyszer (3 gramm helyett akár 13-at), a felnőttek háromszor (5 gramm helyett 14-18-at) több sót fogyasztanak az ajánlottnál. Termékdíjas készítmények Termék Adó
Üdítőitalok 5 Ft/liter (ha 25 százaléknál alacsonyabb a gyümölcstartalom, a cukor pedig meghaladja 8 g/100 ml mennyiséget)
Energiaitalok 250 Ft/ liter (ha a koffeintartalom meghaladja a 10 mg/100 ml mennyiséget)
Előre csomagolt cukrozott készítmények 100 Ft/kg ( ha a cukortartalom meghaladja a 25 g/100 g csokoládéknál a 40 g/100 g mennyiséget)
Sós snackek 200 Ft/kg (ha a sótartalom meghaladja a 1 g/100 g mennyiséget, kivéve a kenyér és pékáru)
Ételízesítők 200 Ft/kg (ha a sótartalom meghaladja az 5 g/100 g értéket, kivéve a mustár, ketchup és olyan nem szárított ételízesítő, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 g/100 g mennyiséget)
Elmaradó fejlesztés és áremelések Az már most biztos, hogy az új adónem következtében több beruházástól is elesett hazánk az érintett ágazatokban. „Német tulajdonosaink a chipsadóról értesülve még júniusban úgy döntöttek, hogy sem a tervezett popcorn gyártósort, sem a mogyorós termékek gyártócsarnokát nem Magyarországra telepítik” – mondta el a Világgazdaságnak Ágyai Szabó Gábor, a Chio Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok és piackutatási koordinátora. Ezzel milliárdos nagyságrendű fejlesztés marad el.
„Nem gondoljuk, hogy az adó a megfelelő válasz a népegészségügyi helyzet javítására” – nyilatkozta lapunknak Molnár Kálmán. Az Unilever jogi és kommunikációs igazgatója hozzátette: cégük folyamatosan csökkenti termékei sótartalmát, Delikát ételízesítőiknél azonban tehetetlenek, hiszen ez a termék nem más, mint egy fűszerekkel ízesített sópótló áru, ahol a só csökkentése értelmetlen volna. És itt merül fel az az ellentmondás, hogy a sópotló termék adóköteles, míg a só maga nem – vetette fel Molnár. Az igazgató hozzátette: „A kormányzati szándéknak megfelelően érintett termékeink árát szeptember 1-jével megemeljük az adó összegével.”
Megkerestük Magyarország piacvezető energiaital-gyártóját, a Hell Energy Magyarország Kft.-t is, ahol azt a választ kaptuk, hogy „drasztikus” lépésre szánták el magukat a chipsadó következtében, a vállalat életében bekövetkező változásokról azonban csak a mai rendkívüli sajtótájékoztatójukon árulnak el részleteket.
Az alkoholmentes italok és üdítők piacán a népegészségügyi termékadó drágulást és átrendeződést hozhat. „Mivel a jogszabály minden gyártó és forgalmazó számára kötelezően előírja az adó megfizetését, ennek megfelelően az adó mértékével minden érintett termékkategória ára emelkedni fog” – mondta a Világgazdaság megkeresésére Pogány Éda, a Coca-Cola Ma-gyarország kommunikációs igazgatója. Az áremelkedés ellenére az üdítőitaloknál nem számítanak jelentős forgalom-visszaesésre, az igazgató inkább a kategóriák közötti kismértékű átrendeződést valószínűsíti, aminek a light – azaz cukormentes vagy csökkentett cukortartalmú – termékek, valamint az ásványvizek és gyümölcslevek lehetnek a nyertesei.
-->
