Behúzta a féket a hazai gazdaság

A magyar gazdaság márciusban sem tudott lendületet venni. A gyorsulási irányadó éves alapon 0,05 százalékos bővülést jelez az év harmadik hónapjában, ez két éve a legalacsonyabb növekedési ütemet jelenti. A gazdaság ezzel egyre közelebb kerül a stagnáláshoz. A Világgazdaság mutatószáma februárban a felülvizsgált adatok szerint még 0,14 százalékos bővülést mutatott az előző és azonos időszakához képest. A tavalyi év utolsó hónapjaiban még 1 százalék feletti növekedés volt jellemző.

Havi alapon immár negyedik hónapja mutat csökkenést a GYIA, ez a világgazdasági válság legmélyebb időszakaiban fordult elő. A mutatószám a gazdaság 0,05 százalékos zsugorodásáról tanúskodik februárhoz képest, ugyanakkor az adat kedvezőbb az előző havi 0,13 százalékos eséshez viszonyítva.

Az index tíz összetevője közül négy növelte, míg hat csökkentette a mutatószámot. A pénzügyi mutatók közül három felfelé, míg kettő lefelé húzta a gyorsulási irányadót. A reálkamat csökkenése – a magas inflációs környezet miatt – pozitív hatást gyakorolt. Ebbe az irányba hatott a pénzkínálat reálértékének emelkedése, valamint az Ifo-index javulása is. A Budapesti Értéktőzsde vezető indexe (BUX) reálértéken csökkent, amely a lassulás irányába hatott. A rövid és hosszú lejáratú államkötvények kamata közötti különbség növekedett, ez pedig csökkentő bizalomra utal, így rontotta a GYIA-t.

Az öt reálgazdasági részindikátor közül csupán egy, a reálkeresetek növekedése javította a gyorsulási irányadót, míg négy alindex a csökkenés irányába mutatott. A fogyasztási hitelek állománya csökkent, a munkakeresés átlagos időtartama 18 hónap fölé került, valamint az ipari termelés sem tudott tovább gyorsulni. A gazdaság belső motorjainak helyreállása egyelőre nem következett be: az ipar belföldi értékesítésének volumene tovább hanyatlott.

Összességében az látható, hogy folytatódott a növekedés lassulása a GYIA szerint. A gazdaságnak lökést adhat a Mercedes kecskeméti üzeme, amely éppen ma áll termelésbe. A növekedésre negatívan hat ugyanakkor a kényszerűen restriktív kormányzati gazdaságpolitika. A stagnálás elkerüléséhez úgy tűnik, hogy szükség lesz a külső konjunktúra javulására, hiszen a belföldi kereslet valamint a beruházás nem valószínű, hogy a gazdaság motorjává válik.

Az EU/IMF-megállapodással egy komoly bizonytalansági faktor tűnne el, amely kiszámíthatóbb árfolyamot és alacsonyabb kötvényhozamokat hozhatna. A hitelkeret javítaná a makrogazdasági és pénzügyi stabilitást is. Egyelőre azonban az elemzők úgy ítélik meg, hogy a megállapodás aláírására csak az év közepe körül lehet számítani majd.

A kormány 0,5 százalékos gazdasági növekedést vár idén, ez azonban a fenti folyamatok tükrében nehezen elérhető célnak tűnik, ugyanakkor néhány közgazdász még bízik ebben.

Ennek az a gyakorlati haszna, hogy azonnali képet ad a hazai folyamatokról, míg a hivatalos statisztikai adatok nem ritkán több hónap elteltével látnak csak napvilágot. A Világgaz­da­ság mutatójának hátteréről: http://www.vg.hu/gyiamutato

Ennek az a gyakorlati haszna, hogy azonnali képet ad a hazai folyamatokról, míg a hivatalos statisztikai adatok nem ritkán több hónap elteltével látnak csak napvilágot. A Világgaz­da­ság mutatójának hátteréről: http://www.vg.hu/gyiamutato-->